hétfő, július 28, 2014

Vegyes erdeigyümölcs-dzsem

Legutóbb a vörösborban sült meggyről áradoztam, most ugyanezt teszem a vegyes erdeigyümölcs-dzsem okán. Isteni finom, és nem tartalmaz tartósítószert. Igaz, hogy így talán egy gondolatnyival hígabb, mintha kocsonyásítóval készítettem volna, de az állaga így is abszolút dzsemnek megfelelő. És mivel nincs benne tartósító, dunsztolni kell, de megéri ezt a kis plusz munkát. :) A fogyasztásához pedig egy ötlet: falatnyi mini zsemlékre kiskanálnyi mascarpone, erre pedig kiskanálnyi dzsem - nagyon-nagyon finom, szinte abbahagyhatatlan. :) Sok sikert hozzá!


Hozzávalók 5 db 320 ml-es üveghez:

  • 50 dkg málna
  • 50 dkg kék áfonya
  • 50 dkg szeder
  • 75 dkg cukor
  • 1,8 dl frissen facsart citromlé




  • A gyümölcsöket külön-külön megmostam, a málnát csak nagyon finoman/óvatosan, szűrőbe téve.
  • Nagy lábasba tettem, hozzáadtam a cukrot és a citromlevet (kb. 5-6 közepes méretű citromból nyerjük ki a szükséges mennyiséget).
  • Folyamatosan kevergetve közepes lángon felforraltam, majd kis lángon kb. fél órán át főztem, ezalatt kissé be is sűrűsödött.
  • Végül a csírátlanított üvegekbe szedtem, és egy másik, újságpapírral bélelt lábasba rakosgattam.
  • Annyi vízzel öntöttem fel, amennyi majdnem teljesen ellepte az üvegeket.
  • A vizet felforraltam, majd gyöngyöző forralással kb. negyedórán át dunsztoltam a dzsemet.
  • Amikor készen volt, elzártam alatta a lángot, és a dunsztoló vízben hagytam kihűlni.
  • Miután kihűlt, kiszedegettem a vízből, megtöröltem, és sötét, hűvös helyre tettem.
  • Ezzel a módszerrel tartósítva elvileg egy évig eláll, de nálunk garantáltan nem fog ennyi ideig kitartani. :)


vasárnap, július 27, 2014

Vaníliakivonat, vaníliás cukor házilag

Biztosan sokan szoktatok házilag készíteni vaníliakivonatot és vaníliás cukrot, nemigen fogok újat mondani és mutatni. Mégis felteszem a blogra egyrészt a gyerekeimnek, másrészt azoknak, akik esetleg mégsem ismernék ezt a praktikát. A világhálón szétnézve sokan sokféleképpen készítik a kivonatot és a cukrot is: az alkoholban áztatott vaníliarudak száma is nagyon változó, egytől tízig mindenféle variáció létezik, egyesek hetekig, mások hónapokig érlelik a kivonatot. Ugyanez a helyzet a cukorral is, van, aki kevesebb, van, aki több hüvelyt használ, készülhet por-, illetve kristálycukorral is. Sokan a vaníliamagvak kinyerése után megmaradó hüvelyeket használják fel, ez is jó megoldás. Nálam a következőképpen készül, sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a vaníliakivonathoz:

  • 2 vaníliarúd (Bourbon)
  • 2 dl jó minőségű vodka

a vaníliás cukorhoz:

  • 2 vaníliarúd (Bourbon)
  • kb. 30 dkg finom szemcséjű kristálycukor




  • A vaníliakivonathoz felhasítottam a vaníliarudakat, kikapartam a magokat, majd a rudakat keresztben is kettévágtam.
  • A magokat és a rudakat a vodkához adtam, és sötét, hűvös helyen érni hagytam, közben néhányszor fel is ráztam az üveg tartalmát.
  • Néhány hét elteltével szép, mély borostyánszínű kivonatot kapunk.
  • Ahogy fogy, folyamatosan utántölthető vaníliával és alkohollal.
  • A vaníliás cukorhoz szintén felhasítottam a vaníliarudakat, kikapartam a magokat és elkevertem a cukorral.
  • A vaníliahüvelyeket keresztben is kettévágtam, befőttesüvegbe rakosgattam, és ráöntöttem a cukrot.
  • Szintén néhány heti érés sötét, hűvös helyen, és már kész is a finom, házi vaníliás cukor.


péntek, július 25, 2014

Kecskesajtos tökfőzelék rántott csirkemellel

Könnyed, liszt- és cukormentes főzelék finom rántott csirkemellcsíkokkal, összességében a diétásabb kategóriába tartozó főétel. A főzeléket kevéske nyírfacukorral ízesítettem, liszt pedig egyáltalán nem került bele, a kecskesajt kellően sűrítette és nem mellesleg finom ízt is adott neki. Kecskesajt helyett készülhet fetával is, nem fogja elrontani. :) A csirkemellcsíkok panírozásához durumlisztet és kukoricapelyhet használtam, és bár nálam olajban sült, természetesen süthetjük sütőben is. A recept megjelent a Kifőztük Magazin júliusi számában, sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a főzelékhez:

  • 1,2-1,5 kg zsenge főzőtök
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 2-3 evőkanál fehérborecet
  • 1 evőkanál nyírfacukor
  • 1 kis csokor kapor
  • 20 dkg kecskesajt
  • 3 dl tejföl

a feltéthez:

  • 50-60 dkg csirkemellfilé
  • 5 dkg durumliszt
  • 2 tojás
  • 10-12 dkg kukoricapehely
  • olaj




  • A tököt megtisztítottam, végeit levágtam, meghámoztam, hosszában negyedeltem.
  • A belső, magos rész eltávolítása után nagy lyukú reszelőn lereszeltem, sóztam.
  • Felhevítettem az olívaolajat, hozzáadtam a tököt (nem kell kicsavarni).
  • Néhány percnyi párolás után ízesítettem fehérborecettel, cukorral, felaprított kaporral, majd tovább pároltam.
  • Végül rámorzsoltam a sajtot, hozzáadtam a tejfölt, alaposan elkevertem, hagytam még kicsit főni, közben szükség szerint ízesítettem még sóval, ecettel, cukorral.
  • A csirkemellet - nagyságtól függően - 4-5 hosszú csíkra vágtam, sóztam.
  • A tojásokat enyhén felvertem, a kukoricapelyhet késes aprítóval nem túl apróra daraboltam (maradhatnak benne nagyobb darabok).
  • Az előkészített húscsíkokat megforgattam durumlisztben, a tojásban, végül a kukoricapehelyben.
  • Bő, forró olajban ropogósra sütöttem.
  • A sajtos tökfőzeléket a rántott csirkemellcsíkokkal tálaltam.


hétfő, július 21, 2014

Áfonyás-juharszirupos palacsinta

Palacsintázunk? :) A bejegyzés írása közben jöttem rá, hogy ma három éve kezdtem a blogot írni, úgyhogy - torta híján - szeretettel látlak benneteket egy kis áfonyás-juharszirupos palacsintára. :) A tavalyi nagy buli után idén csak így, nagyon szolidan emlékezem meg az évfordulóról. Mostanában kevés idő jut a blogra, de ahogy látom, sokan vagyunk ezzel így. :) Köszönöm, hogy látogattok, olvastok, hogy "beszélgetünk" és hogy tanulhatunk egymástól. :) Jövőre, veletek, ugyanitt! :) A palacsinta receptje megjelent a Kifőztük Magazin júliusi számában is, sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a palacsintához:

  • 2 tojás
  • 1 kávéskanál juharszirup
  • 5 dkg vaj
  • 1,2 dl tej
  • 20 dkg liszt
  • 6 g sütőpor
  • 15 dkg áfonya

a sütéshez:

  • kevés olaj

a tálaláshoz:

  • 3-4 dkg vaj
  • juharszirup




  • A tojásokat kettéválasztottam, a sárgájukat ízesítettem sóval, elkevertem a juharsziruppal és a felolvasztott, de már nem meleg vajjal.
  • A tejet és a sütőporral elvegyített lisztet felváltva, kisebb adagokban a tojásos masszához kevertem, végül beleforgattam a tojásfehérjékből felvert kemény habot is. (Sűrű nokedlitészta állagúnak kell lennie.)
  • Kis teflonserpenyőben kevés olajat hevítettem, és a szokottnál vastagabb, kb. 11 cm átmérőjű palacsintákat sütöttem a masszából úgy, hogy miután a tésztát a serpenyőbe szedtem, megszórtam áfonyaszemekkel, majd megfordítva a másik oldalát is megsütöttem.
  • A palacsintákat egymásra rétegeztem (nekem ebből a mennyiségből 8 palacsintát sikerült sütnöm), közéjük és a torony tetejére is kis darabka vajat tettem.
  • A juharszirupot külön kínáltam hozzá, de a desszert tetejét is meglocsolhatjuk vele.


péntek, július 18, 2014

Füstölt húsos párnák + díj

Friss leveles tésztával készült sör- vagy borkorcsolya, de egy csésze tejjel vagy teával a gyerekeknek is tökéletes uzsonnafalat. Bármilyen maradék főtt, füstölt húst felhasználhatunk hozzá, sőt, maradék sült hússal vagy pörkölttel is el tudom képzelni. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók 45-50 darabhoz:

  • 1 fej vöröshagyma
  • 30 dkg főtt, füstölt tarja
  • kevés vaj
  • 2 evőkanál tejföl
  • 2 csomag (2 × 270 g) friss leveles tészta
  • 2 tojás
  • mák




  • A töltelékhez megtisztítottam a hagymát, és a tarjával együtt késes aprítóval felaprítottam.
  • Serpenyőben kevés vajat hevítettem, átpirítottam rajta a hagymás tarját.
  • Hűlni hagytam, majd elkevertem benne a tejfölt.
  • A tésztalapokat kiterítettem, derelyevágóval mindkettőt 4 × 4 cm-es négyzetekre szabtam.
  • Az egyik tojást kettéválasztottam, a fehérjét enyhén felvertem, és megkentem vele az egyik tésztalap négyzeteinek szélét.
  • Ezekre a négyzetekre halmoztam a tölteléket kis kupacokban.
  • A másik tésztalap négyzeteivel befedtem, kézzel a széleket finoman összenyomtam.
  • A töltött párnákat sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam.
  • A maradék tojássárgáját és az egész tojást kissé felvertem, megkentem vele a falatok tetejét, majd megszórtam mákkal.
  • Előmelegített, 210 fokos sütőben 15-20 perc alatt szép pirosra sütöttem.



Díjat kaptam Annától, a Kakukkfű blog írójától. Anna, köszönöm, hogy rám is gondoltál. Kicsit késve reagálok, de mostanában nem sok időm jut a blogra és a bloggal kapcsolatos dolgokra, épp ezért nem is igazán tudtam nyomon követni, hogy ki kapta már meg a díjat és ki nem. Ha nem bánjátok, akkor szeretettel ajánlom minden kedves olvasómnak, ha van kedvetek, vigyétek tovább. Anna nagyon jó kérdéseket tett fel, ezekre azért válaszolok, és a díj továbbadásához én is ezeket a kérdéseket teszem fel. :)


A kérdések és a válaszok:
1. Mi a kedvenc recepted a blogodról, és miért?
Több is van, nem tudnék egyet kiemelni. Egyszerűen azért kedvencek, mert nagyon-nagyon ízlenek, nagyon szeretjük. A levesek közül az ázsiai leves, a főételek közül a kolbászos serpenyős hús, az angol húsos pite és a cukkini cicege, a desszertek közül pedig a kakaós-fahéjas krémes az abszolút kedvenc.
2. Kitől tanultad a legtöbbet a sütés-főzésről?
Mint oly sokan, én is édesanyámtól és nagymamámtól tanultam a legtöbbet. És minél idősebb vagyok, annál inkább mondhatom már, hogy sokat tanultam/tanulok a saját tapasztalataimból is. :)
3. Mi volt a legnagyobb konyhai baklövésed?
Emlékeim szerint nagyon nagy baklövésem nem volt, legalábbis nem emlékszem ilyesmire, persze kisebb balesetek, ügyetlenkedések előfordultak. A sikertelenséget többször okozta az, hogy bedőltem a különböző gasztro- vagy egyéb magazinokban megjelenő gyönyörű fotóknak és a hozzájuk tartozó recepteknek, aztán kiderült, hogy valójában a recept köszönő viszonyban nincs a fotón látható étellel, süteménnyel. Ezért is szeretem a gasztroblogok világát, vannak kedvenc bloggereim (nem is kevesen), akiknek a receptjeiben vakon megbízok, tudom, hogy nyugodtan készíthetek tőlük bármit, garantáltan sikerülni fog. :)
4. Mire vagy a legbüszkébb, ami a blognak köszönhető?
Egyértelműen a Kifőztükre. :) A februári szám vendégbloggere voltam, aztán állandó tagja lettem a csapatnak, amire tényleg nagyon büszke vagyok. :)))