hétfő, május 28, 2012

Fóliában párolt fenyőmagos, mazsolás csirkeragu

Érdekes ízvilágú, nem a megszokott, magyaros fűszerezésű, de nagyon finom étel. A húst borban pácoltam, természetesen befűszerezve és hozzáadva a mazsolát és a fenyőmagot is. Aztán adagonként vastagabb alufóliába csomagolva faszénparázson megsütöttem. Ha nincs lehetőségünk szabadtűzön sütni, természetesen a sütőben is megsüthetjük, bár faszénen sütve az igazi. Sajtos-kakukkfüves burgonyapüré volt a körete, nagyon finom volt így együtt. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 80 dkg csirkemellfilé (lehet pulyka is)
  • 5 dkg mazsola
  • 2 evőkanál méz
  • 1 evőkanál ketchup
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 5 dkg fenyőmag
  • zsálya, őrölt fehérbors, só

  • A megtisztított húst nagyobb kockákra vágtam.
  • Hozzáadtam a mazsolát, a fenyőmagot, a mézet, a ketchupot, felöntöttem a borral.
  • Ízesítettem zsályával, fehérborssal és sóval, majd letakarva egy éjszakán át a hűtőben pácolódott.
  • Másnap az előkészített csirkeragut adagonként vastag alufóliába csomagoltam, majd faszénparázs fölött készre sütöttem.
  • Sajtos-kakukkfüves burgonyapürével körítettem, de friss salátával is nagyon finom.

Sajtos-kakukkfüves burgonyapüré

Végre egy picikét több időm van, így a szabadtűzi sütés-főzés után volt időm fényképezni és még bejegyzést írni is. Fóliában párolt csirkeragu készült parázson sütve, a körete pedig sajtos-kakukkfüves burgonyapüré lett. Nagyon jó kiegészítője a ragunak ez a fajta krumplipüré, a csirkemellnek a bortól és a mazsolától inkább kicsit édeskés az íze, a burgonyapüré pedig sajttal van gazdagítva, só, bors, szerecsendió és kakukkfű a fűszerezése. Nekünk nagyon bejött, nem túl fűszeres húsokhoz máskor is fogom készíteni. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1,2-1,5 kg burgonya
  • 4 dl tejszín
  • 20 dkg trappista sajt
  • kakukkfű, őrölt szerecsendió, só, bors

  • A burgonyákat megtisztítottam, kockákra vágtam, váltott vízben többször megmostam.
  • Sós vízben puhára főztem.
  • Leszűrtem, áttörtem és hozzáadtam a felforrósított tejszínt és a reszelt sajtot, jól elkevertem.
  • Végül ízesítettem finomra vágott friss (vagy szárított) kakukkfűvel, őrölt szerecsendióval, kevéske borssal és sóval.

csütörtök, május 17, 2012

Palacsintarózsa

Csak egy ötlet, innen (Lili, ezúton is köszönöm). Igazából nem is kell hozzá recept, bár én most a gyerekeim kedvéért beírom a receptet is. De Ti, palacsintasütésben gyakorlott és rutinos látogatóim, csak süssétek meg a palacsintát a szokott módon, formázzátok, jöhet hozzá a vanília- vagy ízlés szerint bármilyen mártás, egy kis gyümölcs, és már tálalhatjuk is. Ugye, milyen aranyosak?! Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a palacsintákhoz:
  • 40 dkg liszt
  • 3 tojás
  • csipet só
  • 1 evőkanál cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 evőkanál olaj
  • 7 dl tej
  • 3-3,5 dl szénsavas ásványvíz
az öntethez:
  • 8-9 dl tej
  • 1 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 3 evőkanál cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor


  • A palacsintatésztához elkevertem a tojásokat a cukorral és a vaníliás cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, a sót, a tejet, az olajat és az ásványvizet, és tejszín sűrűségű tésztává kevertem.
  • A tésztát pihenni hagytam, közben elkészítettem az öntetet.
  • Ehhez a pudingport elkevertem a cukorral, felöntöttem kevés tejjel, csomómentesre kevertem, fokozatosan hozzáadtam a többi tejet, és állandóan keverve híg mártássá főztem.
  • A tűzről levéve ízesítettem a vaníliás cukorral.
  • A palacsintatésztából a szokott módon, teflon serpenyőben palacsintákat sütöttem.
  • A kész palacsintákat egyesével vágódeszkára helyeztem, majd csiga vonalban, körkörösen haladva egy hosszú csíkra vágtam.
  • Aztán belülről kifelé haladva, nem túl szorosan feltekertem a csíkot, és készen is volt a rózsa forma.
  • A palacsintarózsákat az öntettel tálaltam.

hétfő, május 14, 2012

Angol húsos pite

A gyerekek napok, vagy talán már hetek óta mondogatták, hogy süssek nekik angol húsos pitét. Most végre összejött, és újra elégedetten konstatáltuk, hogy ez bizony nagyon fincsi. Mi mindig valamilyen majonézes salátával "körítjük", ez most Csillu jóvoltából majonézes zöldborsó volt. Igazából a tölteléket is ő készítette, nekem csak a tésztát kellett összeállítani, meg persze nyújtani, szaggatni, tölteni és sütni. Készíthetjük nagyobb piteformában is, nálunk ezek a kb. 10 cm átmérőjű körökre szaggatott, majd töltött és kettéhajtott kicsi piték jöttek be jobban. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a tésztához:
  • 40 dkg liszt
  • 25 dkg Rama margarin
  • 1/2 teáskanál só
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 tojás
  • 1/2 dl tej
a töltelékhez:
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 50 dkg darált hús (sertés, marha vagy szárnyas is lehet)
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál paradicsompüré
  • só, bors, babérlevél, borókabogyó
a tetejére:
  • 1 tojás
  • szezámmag


  • A tészta elkészítésével kezdtem: a lisztet dagasztógép táljába szitáltam, hozzáadtam a sót és a cukrot.
  • Belevagdaltam a margarint, és a dagasztóspirállal az egészet morzsás állagúra dolgoztam.
  • Hozzáadtam a tojást és a tejet, egynemű tésztává dolgoztam össze, majd lisztezett gyúródeszkára téve cipóvá formáztam, és hűtőbe tettem pihenni.
  • A töltelékhez megtisztítottam és apró kockákra vágtam a vörös- és a fokhagymát, majd az olívaolajon megpirítottam.
  • Hozzáadtam a húst, fehéredésig pirítottam, ekkor ízesítettem paradicsompürével, sóval, borssal, 2 babérlevéllel és 5 szem borókabogyóval, és lefedve, kis lángon készre pároltam.
  • A tölteléket hagytam kihűlni, majd eltávolítottam belőle a babérleveleket és a borókabogyókat.
  • A hűtőből kivett tésztát vékonyra nyújtottam (kb. 2-3 mm), majd 10 cm átmérőjű köröket szaggattam belőle.
  • A körök közepére szűk evőkanálnyi tölteléket tettem, majd kettéhajtottam, és a széleket jól összenyomtam (lehet direkt erre a célra szolgáló eszközzel is, vagy csak villával lenyomkodjuk a széleket). Az eredeti leírás szerint a tésztakorongok közepére kerül a töltelék, majd egy másik tésztakoronggal fedjük be, és nyomkodjuk össze a széleket.
  • Sütőpapírral bélelt, nagy tepsibe sorakoztattam a kis pitéket, tetejüket megkentem enyhén felvert tojással, megszórtam szezámmaggal, és 170 fokos sütőben kb. 30-35 perc alatt készre sütöttem őket.

vasárnap, május 13, 2012

Diós macskaszem

Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ennek a sütinek ez a neve. Ha ismeritek, megírnátok, hogy milyen néven? Nálunk ugyanis gyerekkorom óta Mónika szelet a neve, a neten ezen a néven viszont egy teljesen másmilyen diós sütire bukkantam. A macskaszem nevű süti hasonlít rá, bár ott a tésztába meggyszem van feltekerve. Ilyen előzmények után egyszerűen ezt a nevet adtam neki. Szoktuk sütni diósan és mákosan is, most a ballagásra készült a diós verzió. Ebből a mennyiségből három vagy négy rudat lehet sütni, én négyet szoktam, így keskenyebb rudakat kapok, szerintem csinosabb szeleteket lehet vágni belőle. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a tésztához:
  • 30 dkg liszt
  • 10 dkg zsír
  • pici só
  • 4 tojássárgája
  • 3 dkg élesztő
  • csipet cukor
  • szűk 1 dl tej
a töltelékhez:
  • sárgabaracklekvár
  • 20 dkg porcukor
  • 20 dkg darált dió
  • 4 tojásfehérje
a tetejére:
  • 1 tojás
  • porcukor


  • A tejet meglangyosítottam, feloldottam benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, és hagytam felfutni.
  • A lisztet gyúródeszkára szitáltam, hozzáadtam a sót, a zsírt, és elmorzsoltam.
  • Végül hozzáadtam a tojássárgákat és a felfutott élesztőt is, és egynemű tésztává gyúrtam. Nem kell kelni hagyni, dolgozhatunk vele tovább.
  • A tésztát négy cipóra osztottam, majd elkészítettem a tölteléket.
  • Ehhez kemény habbá vertem a tojásfehérjéket, a végefelé beleszitáltam a porcukrot is, majd óvatosan, hogy ne törjem össze a habot, beleforgattam a darált diót is.
  • Az egyik cipót vékony lappá nyújtottam (kb. 25 x 32 cm-es téglalappá).
  • A lapot megkentem sárgabaracklekvárral, majd a rövidebbik oldalával párhuzamosan, a középső kb. 4-5 centis sávra halmoztam a töltelék negyedét.
  • A tésztaszéleket mindkét oldalról feltekertem a töltelékig.
  • Sütőpapírral kibéleltem egy kb. 25 x 38 centis tepsit, és az első elkészült rudat keresztben a tepsibe tettem.
  • Ugyanígy jártam el a másik három tésztacipóval is.
  • Előmelegített, 180 fokos sütőbe tettem, a tetejét (a tölteléket nem, csak a tésztát!) megkentem enyhén felvert tojással, és aranysárgára sütöttem.
  • Miután kihűlt, porcukorral meghintettem, ujjnyi vastag szeletekre vágva tálaltam.

szombat, május 12, 2012

Csokis-tejszínes gesztenyegolyó

Nagyon egyszerű, mégis nagyon finom, sütés nélküli desszert. Csillu ballagására készítettem, és milyen jó választás lett, nagyon bejött, talán még jobban is fogyott, mint a "sütött" sütik. Pedig ahogy indult! Volt egy gesztenyegolyó receptem, a gesztenyemasszához csak darált keksz és egy kis rum kell, majd golyózni, közepébe egy szem meggy, végül csokival bevonni. Így leírva nagyon szép, csak éppen nem állt össze a massza. A csodával határos módon nem estem kétségbe, teljesen nyugodtan elkezdtem a neten receptek után kutatni. Hamarosan ráakadtam Maimoninál a csokis gesztenyegolyóra, leírása alapján gyorsan átdolgoztam a masszát, és tökéletes lett! Ránézésre simán kókuszgolyónak is nézhetnénk, de kóstolva nagyon finom, csokis-gesztenyés desszert! Az állaga - miután a csoki a hűtőben visszadermedt - kicsit keményebb, mint általában a kókuszgolyóké, ezzel együtt nagyon finom, bátran merem ajánlani. Az utolsó darabokat tudtam lefotózni, aztán ezek is szőrén-szálán eltűntek. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 25 dkg gesztenyemassza
  • 20 dkg darált háztartási keksz
  • 10 dkg étcsokoládé (nálam 55 %-os)
  • 1,5 dl tejszín
  • kókuszreszelék


  • A tejszínt felmelegítettem, hozzáadtam a csokoládét, és kis lángon addig kevergettem, amíg a csoki teljesen fel nem olvadt (nem kell forralni).
  • A gesztenyemasszát tálba tettem, hozzáadtam a darált kekszet, összemorzsoltam vele.
  • Hozzáöntöttem a csokis tejszínt, és egynemű masszává állítottam össze. (Ízlés szerint pici rummal is lehet ízesíteni.)
  • Kis golyókat formáltam a masszából, végül kókuszreszelékbe forgattam.

csütörtök, május 10, 2012

Fokhagymás-tejszínes csirkemell

Nem is gondoltam, hogy ez a husi ilyen finom lesz és ilyen jól fog sikerülni. Parázs újburgonya volt a körete, amire többen azt mondtátok, önmagában is finom, esetleg egy kis salátával. Azért remélem, ezzel a husival együtt is elnyeri a tetszéseteket! :)
Szoktam csirkemellet tepsiben sütni, de ez különösen jól sikerült. Mintha rántanánk a mellet, csak szaftosabb a hús, vastagabb, finomabb a bundája is, mint a hagyományos zsemlemorzsába panírozásnál. És nem utolsósorban nem olajban sül, a tepsiben, fokhagymás tejszínben párolódik készre. Továbbá: amíg a sütőben készül, addig mi nyugodtan foglalatoskodhatunk mással a konyhában vagy azon kívül. Ja, és hamar elkészül! Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 kg csirkemell
  • liszt, zsemlemorzsa, tojás
  • kevés margarin
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 l főzőtejszín
  • 25-30 dkg trappista sajt
  • só, bors


  • A csirkemellet felszeleteltem, kissé klopfoltam, majd a szeleteket sóztam, borsoztam.
  • A lisztet és a zsemlemorzsát kb. fele-fele arányban összekevertem, majd a szeleteket először a lisztes morzsába, majd tojásba, végül ismét lisztes morzsába paníroztam.
  • Egy nagy tepsit kikentem margarinnal, majd belefektettem a panírozott hússzeleteket.
  • Leöntöttem a tejszínnel, és megszórtam a tisztított, zúzott fokhagymagerezdekkel.
  • Előmelegített, forró, kb. 200 fokos sütőbe tettem, fél órán át sütöttem, közben félidőben óvatosan - hogy a bundája rajta maradjon - megfordítottam a hússzeleteket.
  • A sajtot lereszeltem, megszórtam vele a hússzeleteket, majd a sütőbe visszatéve annyi ideig sütöttem még, amíg szép színe lett.
  • Parázs újburgonyával, savanyúsággal tálaltam.

szerda, május 09, 2012

Parázs újburgonya hagymával, bazsalikommal, rozmaringgal

Most készítettem először ezt a köretet, és nem utoljára. A férjem nagyon szereti az újburgonyát, leginkább petrezselymesen szokta kérni. Most is zöldfűszerrel készült, csak nem petrezselyem, hanem friss bazsalikom és rozmaring került bele. A hagymával szaftos, finom köret lett, kellemesen érződik benne a zöldfélék íze. Fokhagymás-tejszínes csirkemell körete volt, mondhatom, megnyaltuk utána mind a tíz ujjunkat. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 kg apró szemű újburgonya
  • 2 fej vöröshagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • kevés olívaolaj
  • só, bazsalikom, rozmaring


  • A krumplikat jó alaposan megmostam, kockákra vágtam.
  • A vöröshagymákat megtisztítottam, félbevágva felszeleteltem, a fokhagymagerezdeket tisztítás után összekockáztam.
  • Egy kacsasütő tálba - de lehet jénaiba is, aminek teteje van - beleszórtam a burgonyát, a vörös- és fokhagymadarabokat, meglocsoltam kevés olívaolajjal.
  • Belemorzsoltam a fűszernövényeket is, majd megsóztam.
  • Finoman átkevertem, majd lefedve 190-200 fokos sütőbe tettem.
  • A burgonya teljes puhulásáig sütöttem, közben néhányszor megkevertem.
  • A végén levettem a tetejét, és hagytam picit megpirulni.

hétfő, május 07, 2012

Tojásos-sonkás csirkehúskenyér

Ezt a húskenyeret húsvétkor szoktam készíteni, idén azonban elmaradt. Most pótoltam, és így talán még kapósabb is volt, mint húsvétkor, amikor egyébként is mindenféle finomságot készítünk. Dominál benne a kakukkfű, ha esetleg nem szeretjük, nyugodtan lehet változtatni a fűszerezésén, de így is nagyon fincsi. Tölthetjük főtt tojással - nálunk most fürjtojás került bele -, kolbásszal, de készítettem már csak úgy, önmagában is. Szinte bármi lehet a körete, még főzelékkel is el tudom képzelni, de lehet hideg büféasztal részeként vagy előételként is kínálni. Szóval sokféleképpen variálható és fogyasztható, sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • diónyi margarin
  • 20-25 dkg gépsonka szeletben (nálam Sága selyemsonka)
  • 60 dkg csirkemellfilé
  • 10 dkg "sonkatörmelék" (nálam főtt-füstölt tarja)
  • 2 dl tejszín
  • 2 tojásfehérje
  • só, bors, kakukkfű, petrezselyemzöld
  • ízlés szerint főtt tojás, kolbász


  • Egy 1,8-2 literes őzgerincformát alaposan kikentem margarinnal, majd kibéleltem a kissé egymásra csúsztatott sonkaszeletekkel úgy, hogy a forma peremén is túllógjanak.
  • A csirkehúst kockákra vágtam, majd késes aprítóban a sonkatörmelékkel (tarjával), tejszínnel és tojásfehérjékkel péppé zúztam.
  • Ízesítettem sóval, őrölt borssal, kakukkfűvel és aprított petrezselyemzölddel.
  • A massza felét óvatosan a formába igazítottam úgy, hogy mindenhol kitöltse a formát.
  • Ráhelyeztem a tojásokat, majd befedtem a massza másik felével, szintén vigyázva, hogy minden helyet kitöltsön a húsmassza.
  • Ráhajtottam a sonkaszeleteket, majd befedtem olajjal megkent alufóliával.
  • Meleg vízzel félig felöntött, mély tepsibe tettem, és 180 fokos sütőben 40 percig gőzöltem.
  • A sütőből kivéve tetejét lesúlyoztam, így hagytam kihűlni.
  • Tálaláskor vágódeszkára borítottam, és vékonyan szeleteltem.

Mézes-szezámmagos répa

Nagyon egyszerű köret, a répa tisztítása igényel csak időt és energiát, meg persze a sütés. Még április végén készült, tavalyi répából. Igyekeztem nagyjából egyforma vastag darabokat választani, hogy aztán a hasábok is nagyjából ugyanolyanok legyenek, egyszerre tudjanak puhulni. Hamarosan itt a friss, finom, zsenge sárgarépa, abból még finomabb ez az egészséges köret. Nálunk nemcsak köretként, hanem csak úgy, magában is fogyott, frissen fogyasztva a legfinomabb. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • kb. 80 dkg sárgarépa
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál méz
  • 1/2 evőkanál szezámmag


  • A sütőt előmelegítettem 180-200 fokra.
  • A répákat megtisztítottam, majd kb. kisujjnyi hasábokra vágtam.
  • A tepsit sütőpapírral kibéleltem, beleöntöttem az olajat, majd beleszórtam a répahasábokat is. Kicsit összeforgattam, hogy mindenhol érje az olaj.
  • Kb. 20-25 perc elteltével rászórtam a szezámmagot és meglocsoltam a mézzel, majd a sütőbe visszatolva még fél órán át sütöttem.

szombat, május 05, 2012

Ballagás...

Rendhagyó módon nem gasztronómiai tárgyú bejegyzéssel érkezem. Sokkal fontosabb dolgok történtek az életünkben, engedjétek meg, hogy néhány sorban erről írjak.

Tegnap ballagtunk... pedig Csillu nemrég született, és mégis, így elrepült csaknem 19 év? És felnőtt lett az én gyönyörű kislányom, ahogy mondani szokták, belép a nagybetűs Életbe, lassan megkezdi a maga önálló kis életét...

Így, Anyák napja előestéjén még aktuálisabb arról beszélni, hogy egy anya számára nincs felemelőbb és boldogabb pillanat, mint amikor megszületik a gyermeke. És ezután is nagyon sok boldog és örömteli pillanatot szereznek, könnyeket csalva a szemünkbe, megnevettetve minket vagy meglepve kis okosságaikkal. És persze átélünk mellettük, velük betegségeket, aggódva figyeljük, hogy lement-e a lázuk, nem köhögnek-e már annyira, begyógyultak-e kis sebeik. Elkezdjük az óvodát, tanulunk számolni, rajzolni, énekelni. Aztán jönnek az általános iskolás évek, tanulás, sport, zene, tánc, szakkörök... Első szerelmek, kudarcok, sikerek, csalódások, győzelmek, öröm és bánat, és mindeközben a szülő fogja gyermeke kezét, segíti, támogatja, legjobb tudása szerint neveli, próbálja irányítani, a helyes irányba terelgetni és csak reménykedni mer abban, hogy nem rontja el...

Hatodik osztályba érve úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk a 6 osztályos gimnáziummal. Csillut első helyen vették fel, amikor elmentem az iskolába a felvételi eredményeket megnézni, először nem is hittem a szememnek, amikor a kódszáma mellett megláttam a helyezést: 1. Az új iskola nagy váltás volt számunkra, hiszen az új osztálytársak közül szinte senkit nem ismertünk. Szép lassan megismerkedtek egymással, összebarátkoztak és összekovácsolódott az osztály, nagyon jó kis közösség lett. A hat év alatt nagyon sok tudást szívtak magukba, rengeteg élménnyel lettek gazdagabbak. És tegnap ezek az időközben felnőtt hölgyekké és urakká cseperedett "gyerekek" elbúcsúztak szeretett iskolájuktól, tanáraiktól, diáktársaiktól. Hétfőn pedig megkezdik az érettségi vizsgájukat, számot adnak mindarról a tudásról, amit megszereztek. És persze nem attól lesznek érettek, hogy sikerül a vizsgájuk, hanem az együtt töltött évektől, a megszerzett tudástól, az átélt élményektől, a megélt érzelmektől, mindattól, ami alakította az egyéniségüket...



A tegnapi nap róluk szólt. Az ő napjuk volt, mindenki rájuk figyelt, ebben a rohanó világban megálltunk néhány órára és őket ünnepeltük. Azt, hogy kis gyerekekből felnőttekké váltak, szépek, okosak, céljaikért tenni vágyó fiatalok lettek, tele életerővel, céltudatossággal, vágyakkal, álmokkal... Csillukám, nagyon büszke vagyok Rád! Kívánom, hogy érd el céljaidat, váltsd valóra álmaidat, vágyaidat! Legyen részed sok-sok sikerben, a kudarcokból tudj tanulni, soha ne add fel, és maradj meg olyannak, amilyen vagy: kicsit makacs :), de rendkívül céltudatos, határozott és kitartó! Nagyon szeretünk, és tudod!:

"Az élet nagy titka az, hogy nincs nagy titok. Bármi legyen is a célod, elérheted, ha hajlandó vagy érte tenni."
Oprah Winfrey