hétfő, április 30, 2012

Juhtúrós-kolbászos kombe

Természetesen Chef Vikitől, ezer köszönet érte. A palócleveshez készült második fogás gyanánt. A tartalmas leves tökéletes kiegészítője, finom, puha, könnyed. Mát többször sütöttem, nem tudunk ráunni, mindig nagy sikere van. Ahogy Viki is írja, a tölteléket illetően csak a hűtőnk tartalma és a fantáziánk szab határt. Most sós verzióban készült, juhtúró és finom lángolt kolbász került bele. Nagyon finom tud lenni édes töltelékkel is, a zserbó kombe-t szintén nagyon szeretjük. A töltelék tehát sokféle lehet, ízlésünktől függően. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a tésztához:
  • 3,5 dl tej
  • 1 dl víz
  • 1 teáskanál cukor
  • 2,5 dkg élesztő
  • 60 dkg liszt
  • 1 kávéskanál só
a töltelékhez:
  • 10 dkg Rama margarin
  • 5 evőkanál olaj
  • 20 dkg juhtúró
  • 18 dkg lángolt kolbász
  • 2 dl tejföl
a tetejére:
  • 1 tojás
  • szezámmag, lenmag


  • A tejet és a vizet meglangyosítottam, feloldottam benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni.
  • Mikrohullámú sütőben összeolvasztottam a margarint és az olajat.
  • Késes aprítóval felaprítottam a kolbászt, hozzáadtam a juhtúrót és a tejfölt, egynemű masszává kevertem.
  • Kelesztőtálba szitáltam a lisztet, elkevertem benne a sót.
  • Hozzáadtam a felfutott élesztőt, és a dagasztóspirállal egynemű tésztává dagasztottam.
  • Erősen lisztezett deszkára borítottam, három egyenlő részre osztottam, mindegyiket cipóvá formálva.
  • Kinyújtottam az első lapot, nagyon vékonyra.
  • Megkentem a margarin-olaj keverék felével.
  • Kinyújtottam a második lapot is, rátettem az elsőre, és megkentem a töltelékkel.
  • Kinyújtottam a harmadik lapot is, befedtem vele a tölteléket, és rákentem a maradék margarin-olaj keveréket.
  • Ezután a felső harmadot középre hajtottam, rá az alsó harmadot, majd balról és jobbról is egy-egy negyedet behajtottam középig. A tésztaszélek találkozásánál kicsit összecsíptem a tésztákat.
  • A tésztacsomagot sütőpapírral bélelt tepsire fektettem, és éles késsel keresztben és átlósan is bemetszettem, 8 cikkre vágtam. (Bevallom, elfelejtettem a bemetszést, és amikor már megkelt a tészta, akkor végeztem el ezt a műveletet. Ezért aztán nem is lett túl szép, de az ízén ez semmit nem rontott.)
  • Egy órán át letakarva pihentettem.
  • A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A tészta tetejét lekentem enyhén felvert tojással, megszórtam szezámmag és lenmag keverékével, majd a sütő középső rácsára tolva kb. 40-45 percig sütöttem.
  • Kicsit hűlni hagytam, majd a vágások mentén szétválasztottam a szeleteket.

vasárnap, április 29, 2012

Palócleves

A bejegyzésekből is látszik, hogy nagyon szeretem/szeretjük a leveseket. A laktató, tartalmas, sűrű levesektől kezdve a krémleveseken át a legegyszerűbb, könnyen és gyorsan összedobható levesekig mindet, a legnagyobb kedvenc pedig a palócleves. Szerencsére a férjem és a gyerekek is nagyon szeretik, úgyhogy kötelezően mindig egy nagy lábassal főzök. Az első palóclevest Gundel János készítette az általa igen nagyra tartott író, Mikszáth Kálmán tiszteletére 1892-ben. A Gundel-féle palócleves birka vagy bárányhúsból készül, ami lehet comb vagy lapocka. A húst és a zöldségeket külön kell megfőzni, végül összekeverni. Nálunk most sertéscombból készült a leves, de így is nagyon finom volt. Jellegzetes ízét a fűszerezés is adja, nem lehet kihagyni belőle a köményt és a babért. És még egy adalék a mai leveshez: a testvéremék voltak ma nálunk, és megkérdeztem az 5 éves kis keresztfiamat, kér-e palóclevest, mire ő visszakérdezett: "Milyen levest? Kalózlevest?" Szóval sok sikert a (kalóz)palócleveshez!


Hozzávalók:
  • bő 1 kg birka- vagy báránylapocka, esetleg -comb
  • 1 nagyobb fej vöröshagyma
  • 3 evőkanál olaj
  • pirospaprika, só, őrölt köménymag, csípős paprikakrém, babérlevél, ételízesítő por
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 30 dkg zöldbab
  • 4 közepes szem burgonya
  • 2 dl tejföl
  • 1 csapott evőkanál finomliszt
  • fél citrom leve
  • petrezselyemzöld


  • A combot megtisztítottam, kb. 1,5 centis kockákra vágtam. (Ha birka vagy bárányhúsból készül, azt ki kell csontozni, megmosni, hártyáit és inas részeit eltávolítani, és ezután kockázni.)
  • A hagymát megtisztítottam, apró kockákra vágtam.
  • Egy nagy lábasban felhevítettem az olajat, megfuttattam rajta az apróra vágott hagymát.
  • Hozzáadtam a húst, fehéredésig pirítottam, majd a tűzről levéve meghintettem pirospaprikával.
  • Egy kevés vízzel azonnal felöntöttem, majd visszatettem a tűzre, sóztam, ízesítettem őrölt köménnyel, zúzott fokhagymával, babérlevéllel és borsónyi csípős paprikakrémmel.
  • Lefedve, kis lángon puhára pároltam. (Ha időközben zsírjára sül, vagyis elfő a leve, mindig kevés vízzel pótoljuk.)
  • Amíg főtt a hús, megtisztítottam és a húshoz hasonló méretű kockákra vágtam a burgonyát, váltott vízben többször megmostam.
  • Ha friss zöldbabból készül, azt ilyenkor kell megtisztítani, és kb. 2 centis darabokra vágni.
  • Először a burgonyát adtam a húshoz, röviddel ezután a zöldbabot, ami nálam most konzerv volt. (Ha friss a zöldbab, fordított a sorrend, először a bab, majd a burgonya.)
  • Felöntöttem vízzel, ízesítettem még ételízesítővel, és lefedve, kis lángon készre főztem.
  • Végül a tejfölt elkevertem a liszttel, hőkiegyenlítéses módszerrel behabartam vele a levest, és még pár percig főztem kis lángon.
  • Közben ízesítettem citromlével és finomra vágott petrezselyemzölddel.
  • Friss, puha fehér kenyérrel (kiflivel) tálaltam.

szombat, április 28, 2012

Amerikai csokoládés keksz

Ritkán szoktam kekszet sütni. Nemrég azonban ráakadtam erre a receptre, és kíváncsivá tett a hozzávalók között a sós mogyoró. Megsütöttem, és felülmúlta a várakozásomat a végeredmény. Első kóstolásra érdekesnek találtam az ízét. Nem túl édes, érződik a csokoládé és nagyon finoman persze a mogyoró íze is. Aztán megkóstoltam még egyszer. És még egyszer... és még nem tudom, hányszor... (soha nem fogok lefogyni). Biztosan fogom még sütni, szeretném kipróbálni barnacukorral is, vagy zabpehellyel a mogyoró helyett, vagy kisebbekre formálni, vagy sütés előtt nem lelapítani... és még sokféle variációban. Próbáljátok ki, remélem, nektek is ízleni fog. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók 60 darabhoz:
  • 30 dkg Rama margarin
  • 20 dkg kristálycukor
  • 4 tojás
  • 20 dkg étcsokoládé (55 %-os)
  • 10 dkg sós mogyoró
  • 2 kávéskanál fahéj
  • 1 csomag sütőpor
  • kb. 40 dkg finomliszt


  • A margarint és a cukrot habos krémmé kevertem.
  • A tojásokat egyesével beledolgoztam, a gépi mixer maximális fokozatával keverve tovább.
  • A csokoládét és a mogyorót késes aprítóval felaprítottam (nem baj, ha maradnak benne nagyobbacska darabok).
  • A csokis-mogyorós keveréket a tojásos keverékhez adtam, fakanálra váltva elkevertem.
  • A lisztet átszitáltam, nagy részét összekevertem a fahéjjal és a sütőporral.
  • A fahéjas-sütőporos lisztet a tojásos keverékhez adtam, elkevertem.
  • A maradék lisztet is beledolgoztam, ezt már kézzel dolgoztam össze. A tészta akkor jó, ha laza állagú és ragadós.
  • A keverékből - vizes kézzel -  60 golyót formáztam.
  • Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam, úgy, hogy legyen hely közöttük, mivel sütés közben terülnek. Kézzel kissé ellapítottam a golyókat.
  • A sütő középső rácsára tolva, előmelegített, 200 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütöttem. Így a széle éppen pirulni kezdett, belül átsült, de finom, puha maradt. (Süthetjük tovább is, akkor természetesen jobban megsül, kicsit keményebb, szárazabb lesz.)

kedd, április 24, 2012

Medvehagymás sörkifli

Nap mint nap medvehagymás receptekkel találkozunk, ami nem csoda, hiszen most van a szezonja. A hét végén én is vettem egy nagy csomag medvehagymát, nagyon szeretem az ízét és az illatát. A jól bevált sörkifli receptemet vettem elő, csak sós margarin helyett sós kacsazsírral kentem és medvehagymával szórtam meg a lapokat. Az ok pedig, amiért tegnap sós süti készült, hogy ma meccset nézünk. Ha szeretitek a focit, nézzétek meg ma és holnap a Bajnokok Ligája elődöntők második mérkőzéseit, most dől el, hogy kik jutnak a döntőbe. Ezen a szinten már érdemes megnézni a meccseket, nagyon jók szoktak lenni. Szép estét mindenkinek! És sok sikert a kiflikhez!


Hozzávalók:
  • 1 dl tej
  • 1 evőkanál cukor
  • 5 dkg élesztő
  • 2 tojás
  • 2 dl kefir vagy joghurt
  • 1 dl olaj
  • 70 dkg finomliszt
  • 1 evőkanál só
  • kacsazsír, 1 teáskanál só, medvehagyma
a tetejére:
  • 1 tojás


  • A medvehagymát megtisztítottam, a levelek középső, vastagabb erét eltávolítottam, majd a leveleket apróra vágtam.
  • A kacsazsírt mikróban megolvasztottam, de éppen csak annyira, hogy ecsettel kenhető legyen, sóval ízesítettem.
  • A tejet meglangyosítottam, feloldottam benne a cukrot, majd belemorzsoltam az élesztőt, és hagytam felfutni.
  • Közben a dagasztógép táljában elkevertem a tojásokat, hozzáadtam a kefirt és az olajat, szintén elkevertem.
  • Rászitáltam a lisztet, hozzáadtam a sót, majd a felfutott élesztőt is.
  • A dagasztóspirállal sima, egynemű tésztává kevertem, és jól kidagasztottam, végül hagytam jól megkelni.
  • Amikor megkelt a tészta, lisztezett deszkára borítottam, 8 részre osztottam, mindegyikből cipót formáltam, majd ezeket is hagytam megkelni.
  • Ezután az első cipót nagy, kb. 25-30 centi átmérőjű körré nyújtottam, vékonyan megkentem  a sós kacsazsírral, és megszórtam az apróra vágott medvehagyma negyedével.
  • Kinyújtottam még egy cipót, befedtem vele az előbbiek szerint elkészített tésztakört, és egy kicsit összenyomtam a két tésztalapot.
  • Ezután 16 egyforma körcikkre vágtam, majd a körcikkek szélesebbik végétől kezdve feltekertem őket kifli formára.
  • A többi tésztacipóval ugyanígy jártam el.
  • Kelni hagytam a kis kifliket, végül sütőpapírral bélelt tepsibe kerültek, tetejüket megkentem az enyhén felvert tojással, és előmelegített, 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütöttem őket.


vasárnap, április 22, 2012

Korhelysaláta

Ezt a salátát annyira egyszerű elkészíteni, hogy kezdő háziasszonyok vagy akár az én gimnazista fiam is nyugodtan belevághat. Vasárnap reggelire dobtam össze, mire a család felkelt, készen is volt. Pirítóssal ettük, de egy szelet finom, friss, vajjal megkent kenyérkével is el tudom képzelni. Délután pedig tepsis sült krumplival ettük, így is nagyon fincsi volt. Csalamádéból nagyon sokféle létezik, olyat válasszunk hozzá, amiben sok sárgarépa és káposzta van. És ha csak felnőttek fogyasztják, a csalamádé fele nyugodtan lehet akár csípős is. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 üveg (720 ml) vegyes vágott savanyúság
  • 2 pár virsli
  • kb. 8 evőkanál majonéz
  • só, őrölt fehér bors, porcukor


  • A csalamádét leszűrtem úgy, hogy a levét felfogtam.
  • A virsliket karikákra vágtam.
  • A majonézt ízesítettem kevéske sóval, őrölt fehérborssal és porcukorral (a porcukor mennyisége a csalamádé savanyúságától és ízlésünktől függ).
  • Végül az ízesített majonézbe belekevertem a virslikarikákat és a leszűrt vegyes vágottat. (Ha túl sűrűnek, száraznak találjuk, hígíthatjuk a savanyúság leszűrt levével, én is így tettem.)

csütörtök, április 19, 2012

Aszalt szilvával töltött csirkemell + díj

Nagyon egyszerűen elkészíthető, mégis nagyon finom étel. Finom, puha aszalt szilvát sikerült vennem, ami nagyon kellemes ízt adott a rántott csirkemellnek. Nemrég Katalinnál láttam a diós panírt, innen jött az ötlet, hogy a zsemlemorzsához egy kis darált diót is keverjek. (Nálam kb. 1/3 dió - 2/3 zsemlemorzsa volt az arány, de természetesen ízlés szerint variálható.) Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 kg csirkemellfilé
  • 20 dkg aszalt szilva
  • só, őrölt bors
a panírozáshoz:
  • liszt
  • tojás
  • zsemlemorzsa
  • darált dió
a sütéshez:
  • olaj


  • A csirkemelleket hosszú, vékony pengéjű késsel óvatosan felszúrtam, vigyázva, hogy lehetőleg ne lyukasszam át a húst.
  • Ezután a felszúrt lyukakba aszalt szilvákat dugdostam, hármat-négyet, a hús nagyságától függően.
  • Miután az összes mellett megtöltöttem, kívülről bedörzsöltem sóval és őrölt borssal.
  • A szokott módon lisztbe, enyhén felvert és sózott tojásba és darált dióval kevert zsemlemorzsába paníroztam.
  • Végül bő, nem túl forró olajban, közepes lángon megsütöttem.
  • Az olajból kiemelve lecsepegtettem, hagytam kicsit hűlni, majd felszeletelve, burgonyapüré kíséretében tálaltam.


Újra díjat kaptam, Kata ajándékozott meg ezzel a díjjal:

 

Kata, nagyon kedves, hogy rám is gondoltál, köszönöm szépen! Mivel nemrég megkaptam ezt a díjat, most nem tennék újra eleget a díjjal járó kötelezettségeknek, hanem szeretném felajánlani mindazoknak, akik erre járnak. Ha van kedvetek, fogadjátok szeretettel, adjátok tovább és áruljatok el magatokról néhány dolgot! :)

    kedd, április 17, 2012

    Vendégposzt: édesanyám omlós almása

    Mondhatnám, hogy én sütöttem, csak nem lenne igaz. Az én drága anyukám - hogy mentesítsen egy kicsit a hétvégi teendők alól - sütött nekünk egy nagy tepsi almás süteményt. Ha almás süti, akkor anyukám mindig így készíti. Amikor elkértem a receptet, anyukám elővette az eredetileg 1936-ban (!) megjelent Váncza süteményeskönyv tizennegyedik, háromszorosra bővített (1985-ös) kiadását. Olyan jó volt lapozni ezt a kis, megsárgult lapokból álló könyvet, a kissé régies nyelvezetével és a rajzolt sütemény-képekkel. Az Omlós almás a 150. recept, a cím után zárójelben: "Igen jó". Hát ezt tanúsíthatom, igen jó, vagyis nem lehet csak egy szeletet enni belőle. Annyira finom, könnyed, jóízű, nevéhez méltóan omlós, hogy egyszerűen nem lehet abbahagyni. Próbáljátok ki, majd meglátjátok! Sok sikert hozzá!


    Hozzávalók:
    a tésztához:
    • 50 dkg finomliszt
    • 15 dkg zsír
    • 1 csomag sütőpor
    • 14 dkg cukor
    • 3 tojássárgája
    • kb. 2-2,5 dl tejföl (az eredeti recept szerint 1 evőkanál)
    a töltelékhez:
    • 1,5 kg alma
    • 3-4 evőkanál kristálycukor
    • 1 teáskanál fahéj
    a tetejére:
    • 1 tojás
    • porcukor


      • A lisztet gyúródeszkára szitálta, elkeverte benne a sütőport, és összemorzsolta a zsírral.
      • Hozzáadta a tojássárgákat, a cukrot és a tejfölt, és egynemű tésztává gyúrta.
      • A tészta a hűtőben pihent, amíg elkészült a töltelék. Ehhez az almákat meghámozta, magházukat eltávolította, és kis kockákra darabolta őket.
      • Nagy lábasban a cukorral megpárolta, végül ízesítette a fahéjjal, és megvárta, amíg kihűl.
      • Egy kb. 30 * 35 centis tepsit sütőpapírral kibélelt.
      • A tészta nagyobbik felét tepsi méretűre nyújtotta, kibélelte vele a sütőpapíros tepsit.
      • Rásimította a tölteléket, majd befedte a másik, kisebb tésztacipóból méretre nyújtott lappal.
      • Tetejét villával megszurkálta, majd lekente az enyhén felvert tojással, és előmelegített, közepesen forró sütőben szép barnássárgára sütötte.
      • Kihűlés után kockákra szeletelte, porcukorral meghintve tálalta.

      szombat, április 14, 2012

      Színes farsangi kalács

      Gondolom, vidám színei miatt kaphatta ez a kalács a farsangi nevet. Ötletessége miatt kerül fel a blogra, egy sima fonott kalácsot egy kis színezéssel és díszítéssel különlegesebbé lehet tenni. A tésztáját nem igazán ajánlom, eléggé megszenvedtem vele, és még így sem tökéletes a végeredmény. Az eredeti leírás szerint kezdtem el készíteni, de annyira kemény, száraz volt a tészta, hogy kénytelen voltam még egy kis tejet adni hozzá. Utólag lehet, hogy még többet is elbírt volna. Szóval ha el szeretnétek készíteni, mindenképpen valamilyen jól bevált kalácsrecepttel érdemes, a tésztát harmadolva színezni, aztán fonni, sütni, csokizni és díszíteni. Sok sikert hozzá!


      Hozzávalók:
      • 2 + 1,5 dl tej
      • 10 dkg + 1 teáskanál kristálycukor
      • 2,5 dkg élesztő
      • 60 dkg + 1 evőkanál finomliszt
      • pici só
      • 4 evőkanál étolaj
      • 1 csomag puncsízű pudingpor
      • 1 evőkanál kakaópor
      a forma és a kalács kenéséhez:
      • kevés vaj és langyos tej
      a tetejére:
      • 20 dkg ét tortabevonó
      • 2 evőkanál étolaj


      • 2 dl tejet meglangyosítottam és feloldottam benne 1 teáskanál kristálycukrot.
      • Belemorzsoltam az élesztőt, és hagytam felfutni.
      • Közben dagasztótálba szitáltam a lisztet, hozzáadtam a sót, az olajat, a cukrot és az időközben felfutott élesztőt, majd géppel dagasztani kezdtem. Nagyon nehezen állt össze, ezért inkább kézzel dolgoztam egynemű tésztává.
      • Ezután a tésztát három részre osztottam.
      • Fél deci tejben elkevertem a pudingport, másik fél deciben az 1 evőkanál lisztet, a harmadik fél deciben pedig a kakaóport.
      • A lisztes tejet az első adag tésztához dolgoztam, ezt már dagasztógéppel dagasztottam tovább, majd letakarva pihenni hagytam fél óráig.
      • Ugyanígy a második tésztaadaghoz dolgoztam a pudingporos tejet, dagasztottam, kelesztettem fél óráig.
      • A harmadik tésztacipóhoz a kakaóporos tejet adtam, szintén dagasztás és kelesztés következett.
      • Végül a megkelt tésztákból kb. 60 centi hosszú rudakat sodortam, amiket hármas fonással összefontam.
      • Egy koszorúformát vajjal alaposan kikentem, majd ügyesen belehelyeztem a fonatot, a két végét összenyomtam.
      • Letakarva másfél órán át kelesztettem, majd langyos tejjel megkentem a tetejét.
      • A sütőt előmelegítettem 220 fokra, a tésztát alufóliával letakarva kezdtem sütni. Így sült jó fél órán át, majd az alufóliát eltávolítva még kb. negyedóráig sütöttem.
      • A sütőből kivéve hűlni hagytam, majd kivettem a formából.
      • A tortabevonót az olajjal gőz fölött megolvasztottam, és bevontam vele a kalács tetejét. (Nem gond, ha itt-ott az oldalán is lecsorog a csokimáz.)
      • Végül a máz teljes dermedése előtt színes szórócukorral díszítettem.

      csütörtök, április 12, 2012

      Sós apróságok

      Szintén húsvétra készült, ezt vittük magunkkal az útra. Nagyon szeretem ezt a sós süteményt, gyakran sütöm. Elvileg sokáig eláll, de nálunk ezt még nem sikerült bebizonyítania, mindig elfogy idő előtt. Langymelegen szeretem a legjobban, de később is finom, nem lesz száraz, nem keményedik meg. Szaggathatjuk bármilyen formára, akár pogácsának is, én most a legkisebb kiszúrókat vettem elő, így készültek ezek a tényleg csak falatnyi apróságok. Egy adagból kb. 100 db ilyen kis süteményünk lesz, sok sikert hozzá!

      Hozzávalók:
      • 55 dkg finomliszt
      • 30 dkg Rama margarin
      • 10 dkg reszelt sajt (kemény sajt, pl. trappista)
      • 1 dl tejföl
      • 3 tojássárgája
      • 1,75 dkg só
      • 1,5 dkg élesztő
      a tetejére:
      • 1 tojás
      • köménymag, reszelt sajt, pirospaprika, szezámmag, lenmag, só, sós mandula, stb.

      • A tejfölt mikrohullámú sütőben meglangyosítottam, belemorzsoltam az élesztőt.
      • A lisztet gyúródeszkára szitáltam, elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a sót, a reszelt sajtot, a tojássárgákat és az élesztős tejfölt.
      • Egynemű tésztává gyúrtam, majd kb. 1,5 cm vastagra nyújtottam.
      • Felületét megkentem az enyhén felvert tojással, és hideg helyre tettem. (Legjobb, ha egy éjszakán át pihen.)
      • Miután a tészta jól lehűlt és megdermedt, különböző alakzatú kiszúrókat használva kiszaggattam a kis süteményeket, és sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam őket.
      • Felületüket újra lekentem tojással, meghintettem kevéske szezámmaggal, majd készre sütöttem őket.
      • Ez a sütemény hosszabb ideig eláll.


      És végül a mi édes kis "apróságunk", húsvétkor készült a kép:

      szerda, április 11, 2012

      Tojáslikőr

      Húsvétra készült, még a múlt héten. Amikor megláttam Csipetnél, rögtön tudtam, hogy el kell készítenem. Csipet, nagyon köszönöm a receptet. (Sem a hozzávalók mennyiségén, sem az elkészítési módon nem változtattam semmit, szerintem így tökéletes, ahogy van. Illetve csak annyi, hogy nálam rum nélkül, csak vodkával készült.) Szerencsére még belefért az időmbe, hiszen nem kell hetekig érnie, pár nap elteltével (vagy akár hamarabb is) nyugodtan fogyasztható. Anyukáméknak is jutott belőle, a maradék pedig mára szépen lassan nálunk is elfogyott. Nagyon kellemes ízű, jól lehűtve igazán finom itóka. Sok sikert hozzá!


      Hozzávalók 6-7 dl-hez:
      • 2 dl zsíros tej (3,5 %-os)
      • 2 dl tejszín (30 %-os)
      • 1 vaníliarúd
      • 13-14 dkg barna nádcukor
      • 4 tojássárgája
      • 2,5 dl vodka


      • A tejet a tejszín felével, a felhasított vaníliarúddal és 10 dkg cukorral melegíteni kezdtem.
      • A tojássárgákat kikevertem a maradék cukorral, majd hozzáadtam a tejszín másik felét.
      • Amikor a vaníliás tej felforrt, 1-2 merőkanálnyit a tojásos cukorhoz szedtem, elkevertem vele, majd az egészet visszaöntöttem a forró tejbe.
      • Folyamatos keverés mellett, lassú főzéssel besűrítettem.
      • Levettem a tűzről, többször megkeverve hagytam teljesen kihűlni, végül hozzákevertem a vodkát is.
      • Sűrű szűrőn át üvegbe töltöttem, majd jól behűtöttem (tálalás előtt rázzuk kicsit fel).

      kedd, április 10, 2012

      Díjakat kaptam!

      Még a múlt héten kaptam a "Köszönöm, hogy mindig van egy kedves megjegyzésed!" díjat, a Heti Menük blog szerzőjétől, köszönöm szépen. Igaz, hogy alapból a blog a gyerekeimnek íródik, szokták is kérni, hogy ezt vagy azt feltétlenül tegyem fel, mert nagyon ízlett, tetszett. De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érdekel, hogy milyen megjegyzések érkeznek egy-egy bejegyzéshez. Bizony jólesnek a kommentek, sokszor nagyon fontosak tudnak lenni, különösen egy-egy rosszabbul sikerült vagy nehéz nap végén. Jó érzéssel töltenek el, jobb kedvre derítenek, és az sem mellékes, hogy így tudunk egymással kommunikálni, kapcsolatos tartani, talán kicsit jobban megismerni egymást.


      A díjjal járó szabályok a következők:
      1. Linkeld be annak a blogját, akitől a díjat kaptad!
      2. Tedd ki a díjat a blogodra!
      3. Add tovább 4 olyan blognak, akinél szívesen kommentelsz!
      4. Add még tovább 2 olyan blognak, ahol még nem vagy rendszeres olvasó!
      5. Értesítsd egy kommentben a díjjal jutalmazottakat!

      A 4 blog, akiknél szívesen kommentelek és ezennel továbbadom nekik a díjat:
      A 2 további blog pedig, ahol eddig nem voltam rendszeres olvasó:

      Szintén a múlt héten és szintén a Hetü Menük blogszerzőtől kaptam a sokoldalúság díját, amit szintén köszönök. Nem tudom, mennyire vagyok sokoldalú, mától megpróbálok fogyózni, úgyhogy remélem, ebben az értelemben egyre kevésbé... :D


      A díjat szeretném továbbadni Krisztinának, az Illéskrisz Konyhája blog szerzőjének, fogadd szeretettel.
      A 7 "titok" pedig, amit eddig talán még nem tudtatok rólam:
      • Imádok (imádnék) utazni, világot látni, különösen a hegyvidékeket szeretem. Sajna idő, anyagiak és egyebek miatt erre sincs annyi lehetőség, amennyit szeretnék.
      • Szeretem a sportot (idő hiányában űzni sajnos kevésbé), kedvenceim a tenisz és a futball (hajrá, Barca!).
      • Előbbi kettőből következően nagy álmom, hogy egyszer eljussak Barcelonába (beiktatva egy meccsnézést is apával).
      • Gimnázium után tanárnak készültem, végül az ELTE-n végezve a közigazgatásban kötöttem ki.
      • Három gyermekem van, Csilla és Ádám az első házasságomból, Csenge a másodikból született.
      • Öt évvel ezelőtt a szülés várható ideje előtt néhány héttel elveszítettük kisfiunkat, Márkot, én is majdnem ottmaradtam. Addig minden szép és jó volt az életemben, soha nem gondoltam volna, hogy velem ilyesmi megtörténhet. Nagyon-nagyon nehéz volt feldolgozni, igazán talán soha nem is fog sikerülni...
      • 42 évesen még mindig naív és maximalista vagyok...