Turbó zserbó - Blogkóstoló 13. forduló

A tejfölös gombaleves után újra kóstolóban jártam Dinkánál, a Blogkóstoló 13. fordulóbeli páromnál. Háziasszonyunk, Janka kérése az volt, hogy próbáljunk meg valamit az ünnepi fogások közül választani. Azt hiszem, ez most maradéktalanul sikerült is, hiszen a zserbó abszolút ünnepi, sőt karácsonyi sütemény, nagyon sok helyen elmaradhatatlan kelléke az ünnepnek. Dinkánál ráakadtam a turbó változatra, ami azt jelenti, hogy a hagyományos módon elkészített töltelék mellett kerül még a süteménybe durvára darabolt, kevés cukros-rumos tejben előfőzött dió is. Mivel az utóbbi időben a diós süteményekbe egyébként sem darálom, hanem a késes aprítóval darálom/darabolom a diót, tudtam, hogy az így készített zserbó is nagyon fog nekünk ízleni. Nem tévedtem, nagyon finom, a diódaraboktól finoman ropogós zserbóval ünnepeltük advent első vasárnapját. (A tölteléknél picit eltértem az eredeti recepttől, mivel csak ennyi dióm volt itthon, ehhez igazítottam a cukor mennyiségét is, a mazsola pedig kimaradt, mivel nálunk nem mindenki szereti.) Dinka, köszönöm a leírást, Janka, köszönöm a játékot! :) A turbó zserbóhoz pedig mindenkinek sok sikert!


Hozzávalók egy kb. 27 x 38 centis tepsihez:
a tésztához:

  • 1 dl tej
  • 1 teáskanál kristálycukor
  • 2 dkg élesztő
  • 40 dkg finomliszt
  • késhegynyi szódabikarbóna
  • csipet só
  • 15 dkg margarin
  • 1 tojás
  • 1 tojássárgája

a töltelékhez:

  • 1 üveg sárgabaracklekvár
  • 30 dkg darált dió
  • 20 dkg porcukor
  • 1 citrom
  • 2 dl tej
  • 1/2 dl rum
  • 2 evőkanál kristálycukor
  • 15 dkg dió

a tetejére:

  • 20 dkg ét tortabevonó
  • 2 evőkanál étolaj




  • A tejet meglangyosítottam, feloldottam benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni.
  • A lisztet gyúródeszkára szitáltam, elkevertem benne a szódabikarbónát és a sót, majd elmorzsoltam a margarinnal.
  • Hozzáadtam a tojást és a tojássárgát, valamint a felfutott élesztőt, és szép, egynemű tésztává gyúrtam.
  • Három cipóra osztva, letakarva kelni hagytam.
  • A töltelékhez a darált diót elkevertem az átszitált porcukorral és a citrom lereszelt héjával.
  • Az egész diót késes aprítóval néhány fordulattal durva darabosra aprítottam.
  • A tejet, a rumot és a cukrot melegíteni kezdtem, hozzáadtam a durvára darabolt diót is és 5-6 percig kis lángon főztem, majd hűlni hagytam.
  • Az első tésztacipót a tepsi méretére nyújtottam, a sütőpapírral kibélelt tepsibe helyeztem.
  • Megkentem a lekvár felével és megszórtam a porcukros darált dió felével.
  • A kihűlt darabos diós tölteléket leszűrtem, lecsepegtettem és felét a töltelékre szórtam.
  • Az egészet befedtem a második cipóból kinyújtott lappal, kicsit rá is nyomkodtam.
  • Újra lekvár - porcukros darált dió - darabolt dió következett, majd a harmadik tésztacipóból nyújtott lap, amit nagyobbra nyújtottam, mivel sütés közben kicsit összemegy.
  • Az így összerakott süteményt még kb. fél óráig hagytam pihenni, majd hideg (!) sütőbe tettem.
  • A sütő hőfokát 180 fokra emeltem, és a zserbót - félidőben sütőpapírral letakarva, hogy ne égjen meg a teteje - kb. 50 percen át sütöttem.
  • A sütőből kivéve hagytam kicsit hűlni, majd ügyesen átfordítottam egy másik, ugyanolyan méretű, sütőpapírral bélelt tepsibe - így az addigi alja került felülre, aminek simább a felülete, így szebb lesz rajta a csokimáz.
  • A mázhoz vízgőz fölött felolvasztottam a tortabevonót az olajjal, majd a már teljesen kihűlt süti tetejére (ami eredetileg az alja volt) csorgattam, egyenletesen eloszlattam rajta.
  • Mielőtt teljesen megdermedt volna, a "zserbó" piténél ismertetett módon hullámosra fújtam a mázat, bár ez most a szeletképeken nem igazán látszik. :)



Advent első vasárnapja van, ma gyújtjuk meg az adventi koszorún az első gyertyát. Idén is saját készítésű koszorúnk van, egyik délután-este, munka után leültünk és együtt készítettük el, minden apró részletét nagyon szeretem. :)




Évek óta nem volt adventi kalendáriumunk, idén viszont igen. Igaz, hogy nagyon-nagyon egyszerű, cserébe viszont nagyon gyorsan elkészíthető, tegnap éjszaka egy jó félóra alatt kész is voltam vele. A kis gurigákba rejtettem a pici csokikat, cukrokat, ajándékokat, majd egy kiterített szalvétába csomagoltam és kicsit feldíszítettem. Az ügyesebbek akár szaloncukor-szerű kis csomagokat is készíthetnek. :) Csenge mostanában ismerkedik a számokkal, 1-től 3-ig már biztonsággal felismeri és használja őket, biztosan nagyon fogja élvezni a kis csomagok kikeresését, meg persze a tartalmát is. :)


Megjegyzések