vasárnap, szeptember 08, 2013

Fürjtojásos kenyér

Nagyon régen sütöttem már itthon kenyeret, erre már végképp nem szokott idő jutni (talán ez a köménymagos kenyér volt az utolsó). Egyszerűbb a boltban megvenni, pedig tudom, hogy házilag készítve sokkal finomabb, egészségesebb kenyereket ehetnénk. :) Ehhez a kenyérhez az ihletet az anyukáméktól kapott fürjtojás adta. Amikor megláttam a kis kosár tojáskát, eszembe jutott, hogy egyszer valahonnan lefirkantottam egy fürjtojásos kenyér receptet. Elő is kerestem, meg is sütöttem, ilyen lett. Nem igazán kenyér, persze a tojással és az olajjal készítve nem is lehet igazi kenyér, inkább átmenet a kenyér és a kalács között. Kívül ropogós, belül puha, nagyon tudom ajánlani. Frissen nagyon finom, a későbbiekről pedig nem tudok beszámolni, mivel pikk-pakk elfogyott. :) Sok sikert hozzá!


Hozzávalók 1 veknihez:

  • 1 csomag (7 g) szárított élesztő
  • 3 dkg cukor
  • 1,4 dl langyos víz
  • 40 dkg rétesliszt
  • 1 csapott teáskanál só
  • 12 fürjtojás
  • 4 evőkanál olaj




  • Az élesztőt és a cukrot pohárba szórtam, ráöntöttem a kézmeleg vizet, elkevertem, és hagytam pihenni, felfutni.
  • Közben a lisztet elkevertem a sóval, a tálas mixer táljába öntöttem, közepét kimélyítettem.
  • Ide kerültek a tojások: a fürjtojásnál fokozottan igaz, hogy egyesével kis tálkába üssük fel őket, mivel könnyen kerülhet apró tojáshéjdarabka a tojásba is.
  • Végül hozzáadtam az időközben felfutott élesztőt, és dagasztani kezdtem.
  • Amikor kezdett összeállni, belekerült - kanalanként adagolva - az olaj is.
  • Addig dagasztottam, amíg már elvált az edény falától, ekkor letakarva, meleg helyen háromnegyed órán át kelesztettem.
  • Lisztezett gyúródeszkára borítottam, finoman átgyúrtam, vekni alakúra formáztam és a kiolajozott, kb. 11 cm széles és 30 cm hosszú püspökkenyér formába helyeztem.
  • Letakarva újabb háromnegyed órán át kelesztettem.




  • Tetejét vizes ecsettel lekentem, előmelegített, 210-220 fokos sütőben fél óra alatt szép pirosra sütöttem (ha túlzottan pirulni kezdene a teteje, takarjuk le alufóliával).
  • A sütőből kivéve tetejét újra lekentem vizes ecsettel, majd rácsra téve hagytam kihűlni.


12 megjegyzés:

  1. Gyönyörű:) Ha lenne most 12 darab fürjtojásom, biztosan nekiállnék, de sajna nincs:(

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szép lett a kenyered és biztos finom is! Még sosem sütöttem kenyeret, de lehet, hogy meg kellene próbálkoznom vele :)

    VálaszTörlés
  3. Mennyei! Sajnos valóban nagyon kevés ideje van manapság az embernek pedig mennyi finomságot lehetne otthon készíteni. Fantasztikus lett a kenyérkéd!

    VálaszTörlés
  4. Én még olyan kenyerekre is emlékszem (anno :),
    amik sacc egy hét elteltével is picit szikkadva,
    de teljesen ehetőek voltak (és nem is volt olyan mód,
    hogy két-három naponta a kukában landol a -sokszor már penészes-kenyér;
    na, most szeretnék ilyeneket látni!
    Hát igen, jó is lenne mindig frissen sült, házi pékárut enni!
    Nagyon szép a kenyérkéd! :)

    VálaszTörlés
  5. Csodás kenyérkét sütöttél :)El is hiszem, hogy azonnal elfogyott.

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szép lett a kenyered, tényleg olyan mint egy finom foszlós kalács :)

    VálaszTörlés
  7. De nagyon szép sárga és guszta kis kalácskenyérke:)

    VálaszTörlés
  8. Csodás a belseje a kenyerednek! Az biztos, hogy a házi mindig jobb, de naponta kellene a kenyeret sütni. Na jó, ha egyszerre kettőt sütnék, akkor kétnaponta. Még kellene a napi 24 órához legalább 6 pluszba:-)

    VálaszTörlés
  9. Meseszép, én sem sütök túl gyakran kenyeret, de ilyenkor mindig eldöntöm, hogy hajrá, aztán semmi ... :)

    VálaszTörlés
  10. Na, most nyeltem egy nagyot... ez nagyon finom kenyérke lehetett... :P

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm mindenkinek, bátran ajánlom kipróbálásra, tényleg nagyon fincsi! :)

    VálaszTörlés