hétfő, december 31, 2012

BÚÉK 2013

Kívánok Neked

Szép napokat, kevés szelet,
álmodozó kék egeket.
Kacaj gyöngyöt egy füzérrel,
jó kedvet sok-sok szekérrel.

Három tündért, jóakarót,
az ágyadra szép takarót.
Meleg pitét asztalodra,
piros tüzet a kályhádba.

Szép szerelmet egész évre,
barátságot, saját képre.
Isten csókját homlokodra,
virágokat kalapodra.

Igaz utat, jó szerencsét,
háromkirályi köszöntést.
Tücsköt, fecskét, szép gerlicét,
kenyérrel teli kemencét.

Szántó Attila

Kívánok minden kedves bloggertársamnak és látogatómnak eredményekben és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt!

péntek, december 28, 2012

Vajas-sajtos teasütemény

Karácsonyra a sok édesség mellé sós sütemény is dukál, néha még jobban is fogy, mint az édesek. Idén ezt a vajas teasüteményt választottam, családom és a vendégek nem kis örömére. A viszonylag nagyobb mennyiségű vajtól és sajttól puha, omlós a tésztája, igazán kellemes kis rágcsálnivaló karácsonyra, szilveszterre vagy bármilyen alkalomra (vagy csak úgy :). Sok sikert hozzá!


Hozzávalók kb. 30 darabhoz:
a tésztához:

  • 30 dkg liszt
  • 20 dkg vaj
  • 1 mokkáskanál só
  • 1 dl sűrű tejföl
  • 15 dkg sajt (ementáli, füstölt, trappista vagy akár vegyesen)
  • 1 tojássárgája

a tészta lekenéséhez:

  • 1 tojás

a tetejére:

  • mák, szezámmag, lenmag, köménymag, reszelt sajt, mandulaforgács, stb.


  • A lisztet a gyúródeszkára szitáltam.
  • Beledaraboltam a hideg vajat, gyors mozdulatokkal elmorzsoltam.
  • Hozzáadtam a sót, a tojássárgáját, a tejfölt és a reszelt sajtot, és szintén gyorsan dolgozva egynemű tésztává állítottam össze.
  • Cipó alakúra formáztam, konyharuhával letakarva 10 percre a hűtőbe tettem.
  • Ezután leheletnyi lisztet használva a gyúródeszkán finoman átgyúrtam, és kb. 20 x 25 centis téglalappá nyújtottam.
  • Tetejét lekentem az enyhén felvert tojással, villával berácsoztam, és egy éjszakára hideg helyre tettem (nálam a kamrába).
  • Másnap lisztbe forgatott derelyevágóval kb. 1,5 centis széles és 8 centi hosszú rudakra vágtam, de kiszúróformával is szaggathatjuk vagy kisebb kockákra is vághatjuk.
  • Tetejüket meghintettem mákkal, szezám- és köménymaggal (három adagot készítettem, így a még egészben lévő tésztalapok közül az egyiket mákkal, a másikat szezámmaggal, a harmadikat pedig köménymaggal szórtam meg).
  • Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam, és előmelegített, 180 fokos sütőbe tettem.
  • Kb. 18-20 perc alatt készre sütöttem.

szerda, december 26, 2012

Hótorta

Karácsonykor az ünnepi ebédet követően ez a torta került az asztalra. És annak ellenére, hogy már az ebéddel mindenki jóllakott és süteményekkel is el voltunk telve, igen gyorsan elfogyott. Mivel sütés nélküli, kekszes alapon könnyed, zselatinos-habos tejberizs, tetején tejszínhabbal, talán nem is csoda, hogy gyorsan fogyott. Pont emiatt nem is tudtam szeletképet készíteni, már nem volt miről. :) A receptet a 40 éves Rama ünnepi kiadványában találtam, de hasonló tortát láttam nemrég Juditkánál is. Próbáljátok ki, tényleg nagyon finom. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók egy 21 cm átmérőjű tortaformához:
az alaphoz:
  • 25 dkg darált háztartási keksz
  • 20 dkg Rama margarin
  • 1 csomag vaníliás cukor
a rizses réteghez:
  • 1 dkg Rama margarin
  • 10 dkg kerekszemű rizs
  • csipet só
  • 2 dl víz
  • 6 dl tej
  • 7 dkg kristálycukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 10 dkg kókuszreszelék
  • 2 dkg zselatin
  • 2 dl tejszín
a díszítéshez:
  • 2-3 dl tejszín
  • 1 csomag vaníliás cukor


  • A felolvasztott margarint elkevertem a darált háztartási keksszel és a vaníliás cukorral, majd a kapcsos tortaforma aljába öntöttem, szépen elegyengettem, és hűtőbe tettem.
  • A rizset megfuttattam a margarinon, majd felöntöttem a víz és 5 dl tej keverékével, ízesítettem pici sóval, és kis lángon puhára főztem (nem lesz tejberizs sűrűségű, de nem baj, ilyen hígnak kell lennie).
  • A tűzről levéve elkevertem benne a vaníliás cukrot, a kristálycukrot és a kókuszreszeléket, majd hagytam kihűlni.
  • A maradék 1 dl tejben elkevertem a zselatint, majd addig melegítettem, amíg a zselatin fel nem oldódott a tejben (de forralni nem szabad).
  • Kevergetve kicsit hűlni hagytam, majd a rizshez kevertem.
  • A tejszínből kemény habot vertem, és óvatosan a zselatinos rizsbe forgattam.
  • A kekszes alapra halmoztam a habos rizset, és egy éjszakára újra a hűtőbe került.
  • Másnap eltávolítottam róla a tortagyűrűt, és a tejszínből vaníliás cukorral felvert kemény habbal díszítettem (bevontam vele, majd a tetejét külön díszítettem, plusz karácsony alkalmából kerültek az oldalára és a tetejére saját készítésű mandulás fenyők is).

vasárnap, december 23, 2012

Pepperkake - norvég karácsonyi keksz - BOLDOG KARÁCSONYT!!!

Hódító útjára indult Trollanyu norvég karácsonyi keksze. Több blogon is találkoztam vele, aki kipróbálta a receptet, nem csalódott, mindenhol azt olvashatjátok, hogy mennyire finom, puha, akár önmagában, akár írókázva. Ezt bizony én is csak megerősíteni tudom, kedves Trollanyu, köszönjük, hogy megosztottad velünk ennek a finom mézes süteménynek a receptjét. :) Nagyon jó a tésztájával dolgozni, könnyen nyújtható, szaggatható, nem ragad, nem törik, ráadásul a végtermék nagyon finom, fűszeres, puha mézeskalács. Cukorszirup helyett én most mézet használtam, de legközelebb kipróbálom juharsziruppal, biztosan nagyon finom úgy is. Nagy részét a gyerekek kedvéért írókáztam, de készült pár darab magvakkal díszített is, tökmagkedvelőknek nagyon tudom ajánlani. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a tésztához:

  • 25 dkg vaj
  • 12,5 dkg méz
  • 1,5 dl tejszín
  • 20 dkg porcukor
  • 50 dkg liszt
  • 2 teáskanál szódabikarbóna
  • 1/2 teáskanál őrölt bors
  • 2 teáskanál fahéj
  • 1/2 teáskanál őrölt gyömbér
  • 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
  • 1/2 teáskanál kardamom

az írókához:

  • 1 tojásfehérje
  • 20 dkg porcukor
  • 1 teáskanál étkezési keményítő


  • Egy lábasban a vajat, a porcukrot, a tejszínt és a mézet melegíteni kezdtem, de csak addig, amíg a porcukor és a vaj teljesen fel nem oldódott, egynemű folyadékot kaptam.
  • A tűzről levéve hagytam kihűlni.
  • A lisztet elkevertem a szódabikarbónával, gyúródeszkára szitáltam.
  • Hozzáadtam a fűszereket és kézzel folyamatosan beledolgozva beleöntöttem a vajas szirupot is.
  • Összegyúrtam, folpackba csomagolva egy éjszakára a hűtőbe tettem.
  • Másnap fél órával a sütés előtt kivettem, finoman átgyúrtam.
  • Két részre osztottam, külön-külön elnyújtottam (kb. 3-4 mm vastagra), majd kiszúróformákat használva szaggattam.
  • Nagy részét csak így, simán rakosgattam sütőpapírral bélelt tepsire, néhány virág alakú keksz tetejét pedig tök- és napraforgómaggal raktam ki, így kerültek a sütőlapra.
  • Előmelegített, 175 fokos sütőben kb. 10 perc alatt szép barnára, készre sütöttem.
  • Az írókához a tojásfehérjét kemény habbá vertem, majd fokozatosan hozzászitáltam az étkezési keményítővel elkevert porcukrot (nem kellett mind).
  • Sűrűn folyós masszának kell lennie, amivel díszítettem a mézes sütik tetejét.
  • Teljes dermedés után fogyasztható.



"Útra kélt az erdő ezer fenyőfája,
örömet szerezni szerte a világba.
Meghittség, boldogság, szeretet és béke
legyen a családod örökös vendége!"
Minden kedves bloggertársamnak és látogatómnak kívánok áldott, békés karácsony ünnepet!

szombat, december 22, 2012

Sültalma likőr

A karácsonyi süteményeket ma kezdtem el gyártani, a likőrök viszont már készen várják az ünnepet. :) Készült tojáslikőr és nutellás mézeskalácslikőr, és idén kipróbáltam a sültalma likőrt is. Nekem kicsit erős ugyan, de finom, fűszeres-almás az íze és nagyon finom illata van. Remélem, a megajándékozottaknak is fog ízleni, ugyanis gasztroajándék is lett belőle. A receptet itt találtam, sok sikert hozzá!


Hozzávalók kb. 5-6 dl-hez:
  • 5 db savanykás alma
  • 10 evőkanál barnacukor
  • egész fahéj
  • csillagánizs
  • 1 l almapálinka


egy jó kis éjszakai kép a sütés előtti pillanatokról... :)
  • Az almákat alaposan megtisztítottam, hámozás nélkül félbevágtam, eltávolítottam a magházat, majd a gyümölcsöt cikkekre vágtam.
  • Sütőpapírral bélelt nagy tepsire halmoztam, rászórtam a cukrot és ízesítettem a fűszerekkel (mindkettőből egy-egy zacskót használtam fel).
  • Előmelegített, 180 fokos sütőben kb. fél óráig sütöttem.
  • Hagytam hűlni, majd egy nagyobb befőttesüvegbe rakosgattam/kanalaztam.
  • Felöntöttem az almapálinkával, lezártam.
  • Naponta egyszer megkeverve két hétig hagytam érni.
  • A két hét elteltével leszűrtem, üvegekbe töltöttem.

vasárnap, december 16, 2012

Főtt-sült pogácsa

Először főtt, vagyis megfőztem a tésztáját, másodszor pedig sült, vagyis formáztam és sütöttem. Nagyon szeretjük, egyszerűen elkészíthető és nagyon finom, könnyed, levegős a tésztája, hiszen égetett tésztából készül. Nem szoktam tölteni, de akár valamilyen finom sajtos vagy sonkás krémmel töltve is el tudom képzelni. Soknak tűnhet a 100 pogácsa, de mivel az az abbahagyhatatlan fajta, eteti magát, kevesebbel nem is érdemes kezdeni.Sok sikert hozzá!


Hozzávalók kb. 100 pogácsához:
a tésztához:

  • 4 dl tej
  • 16 dkg margarin
  • 32 dkg finomliszt
  • 6 tojás
  • 16 dkg trappista sajt

a tetejére:

  • 1 tojás


  • Az égetett tésztához forráspontig hevítettem a tejet a margarinnal.
  • Hozzáadtam a lisztet és a sót, majd addig főztem kis lángon, amíg elvált az edény falától.
  • Hűlni hagytam.
  • Amikor már csak alig langyos volt, gépi habverővel egyesével elkevertem benne a tojásokat, végül hozzáadtam a nagylyukú reszelőn lereszelt sajtot is, és ezzel is elkevertem. Szép, egynemű tésztát kell kapnunk.
  • Egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral, majd vizezett kézzel diónyi gombócokat formáztam a tésztamasszából és nem túl szorosan a tepsire rakosgattam.
  • Tetejüket megkentem felvert tojással, majd előmelegített, kb. 210 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütöttem.

szerda, december 12, 2012

Citromos felfújt

Még a hétvégén készült, vasárnap reggel gyorsan összekevertem a tésztáját, megsült, és délben már jóízűen kanalaztuk szederbefőtt társaságában. Finom, könnyed, szinte krémes desszert, nálunk gyakran fog készülni, apa ugyanis rögtön repetázott belőle. A felfújtak természetéhez híven az én felfújtam sem hazudtolta meg magát, a sütőből kivéve még gyönyörű magas volt, aztán szépen lassan "leengedett", mint a képeken is látszik, de ez az ízén semmit nem rontott. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók kb. 11 kis formához:

  • 4 tojás
  • 5 dkg margarin
  • 2 dl kristálycukor
  • 2 citrom
  • 4 evőkanál liszt
  • 5 dl tej
  • margarin a formák kikenéséhez


  • A tojásokat kettéválasztottam, a sárgáját a cukorral és a margarinnal krémesre, habosra kevertem.
  • Egy másik tálba kimértem a lisztet, lassan adagolva és kézi habverővel folyamatosan kevergetve hozzáöntöttem a tejet.
  • A citromokat alaposan megmostam, a héjukat a cukros keverékre reszeltem, majd a levüket is hozzáadtam.
  • A citromos-cukros keverékhez hozzáadtam a lisztes tejet.
  • A tojások fehérjéből kemény habot vertem, óvatos mozdulatokkal a tésztába forgattam.
  • A kis formákat alaposan kikentem margarinnal, majd elosztottam bennük a citromos tésztát úgy, hogy majdnem teletöltöttem őket, kicsi helyet azért hagyva a tészta növekedésének.
  • A formákat nagy tepsire ültettem, majd előmelegített, 160-170 fokos sütőben kb. 1 órán át sütöttem őket.
  • A sütőből kivéve rácsra téve hűlni hagytam - ekkor össze is estek -, majd porcukorral megszórva, szederbefőttel díszítve tálaltam.

szombat, december 08, 2012

Kavart tészta - VKF 53. forduló

A Vigyázz, Kész, Főzz! 53. fordulójához érkezett, Babette vezényletével. A téma pedig: Régi receptek nyomán. Babette, köszönöm ezt a remek témát és a lehetőséget a nosztalgiázásra, régi ízek felidézésére.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, nekem eszembe szoktak jutni régi ízek, illatok. Ami talán nem is csoda, hiszen háromgenerációs családban nőttem fel, anyai nagymamám négyéves koromtól egészen felnőtt koromig velünk lakott, úgyhogy nap mint nap finomságokkal várt minket haza. Nagyon jóízűen, háziasan sütött-főzött, mindig finom levesek, főzelékek, főtt és sült húsok, sütemények (vagy akkoriban inkább) tészták kerültek ki kezei közül. Emlékszem, vasárnaponként - a reggeli miséről hazaérve - együtt főztünk, nagymamám, anyukám és én, és ezeknek az együtt főzéseknek mindig olyan jó hangulata volt. Soha nem éreztem tehernek, nagyon jól éreztem magam a felnőttek közelében, és szép lassan akaratlanul is ellestem a konyhai fortélyokat. Imádtuk a nagyi által készített szilvás gombócot, ízes derelyét, hájas pogácsát, kavart tésztát és olyan isteni keksztekercset tudott készíteni, ami nekem azóta sem sikerül olyan finomra. Most a régi receptek nyomán a kavart tészta receptjét szeretném megosztani veletek. Autentikusan zsírral készül a tésztája, a hozzávalók annak idején - és szerintem manapság is - szinte mindig megtalálhatók otthon, így aztán az egyszerűen és gyorsan elkészíthető tészták közé tartozik (emlékszem, mamám soha nem használta a sütemény szót, neki minden sütemény tészta volt :). Finom, ki nem hagyható belőle a reszelt citromhéj és a tetejéről a darabolt dió, aminek nagyon finom pirult íze lesz. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók egy kb. 26 x 34 centis, magas falú tepsihez:

  • 5 tojás
  • 45 dkg kristálycukor
  • 20 dkg zsír
  • 3 dl tej
  • 50 dkg finomliszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 evőkanál keserű kakaópor
  • 2 marék dióbél


  • A tojások sárgáját elkevertem a kristálycukorral (ekkora mennyiségű cukorral csak morzsalékosra tudjuk keverni, nem a szokásos habosra-krémesre).
  • Hozzáadtam a zsírt, és együtt gépi habverővel addig kevertem, amíg a cukor már alig "recsegett" benne.
  • Ekkor kis adagokban - továbbra is gépi habverővel verve - hozzáadtam a tejet is.
  • Beleszitáltam és elkevertem benne a sütőporral összeforgatott lisztet, és belereszeltem az alaposan megtisztított citrom héját is.
  • A tojások fehérjéből kemény habot vertem, és óvatosan, hogy ne törjem össze a habot, a tésztába forgattam.
  • A tészta felét sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem.
  • Másik felében elkevertem a kakaóport, a világos tésztára öntöttem, villával márványosra mintáztam, majd a tetejére szórtam a durvára darabolt diót.
  • Előmelegített, 180 fokos sütőben bő fél óra alatt készre sütöttem.
  • Teljes kihűlés után kockákra vágva kínáltam.

vasárnap, december 02, 2012

Katalán rizs

Gyorsan és viszonylag egyszerűen elkészíthető, finom, fűszeres étel. A fiúknak különösen ízlett, Ádám kifejezetten kérte, hogy kerüljön fel a blogra. Előgőzölt, hosszúszemű rizsből készült, de biztosan ugyanilyen jó nyers rizsből is, legfeljebb kicsit tovább kell főzni. Ahhoz képest, hogy általában ragaszkodok a pontos leírásokhoz, itt most érzésből főztem, épp ezért a mennyiségek most nagyjából lesznek megadva, ki-ki ízlése szerint eltérhet a leírtaktól. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:

  • 3 szelet csontos sertéstarja (kb. 60 dkg)
  • 2-3 evőkanál olaj
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 3 nagyobb gerezd fokhagyma
  • kb. 9 dl húsleves
  • 1/2 kg előgőzölt, hosszúszemű rizs
  • kb. 15 dkg füstölt szárazkolbász
  • 30 dkg fagyasztott vagy konzerv zöldborsó
  • só, őrölt bors, petrezselyemzöld
  • 80 g paradicsompüré


  • A hússzeletekről eltávolítottam a csontot, majd a húst centis kockákra vágtam.
  • A vörös- és fokhagymát megtisztítottam, külön-külön mindkettőt apróra vágtam.
  • Az olajat egy nagy lábasban felhevítettem, majd hozzáadtam a húskockákat és addig pirítottam, amíg kifehéredett.
  • Ekkor került bele a felaprított vöröshagyma, tovább pirítottam néhány percig.
  • Hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát is, és felöntöttem kevés levessel, kis lángon negyedóráig pároltam.
  • Közben a füstölt kolbász héját eltávolítottam és a kolbászt először hosszában négyfelé vágtam, majd szintén centis darabokra aprítottam.
  • A hagymás húshoz hozzáadtam a kolbászkockákat és a rizset, és felöntöttem annyi levessel, amennyi ellepte.
  • Egészen kis lángon pároltam, időnként finoman megkevertem, és ahogy a rizs duzzadt, felszívta a levest, úgy pótoltam apránként a folyadékot.
  • Amikor kb. félig volt megfőve, hozzáadtam a zöldborsót és a paradicsompürét, és ízesítettem sóval és őrölt borssal (finoman, mert a leves és a kolbász is fűszeres).
  • Végül elzártam alatta a lángot, letakartam fedővel és két-három konyharuhával, és hagytam a saját gőzében teljesen készre, puhára párolódni.
  • Tetejét apróra vágott petrezselyemzölddel meghintve, könnyű vörösbor kíséretében tálaltam.

szerda, november 28, 2012

Kolbászhússal töltött csirkemell pongyolában Kolozsgabitól - Blogkóstoló 6. forduló

Ugye, ismeritek a Blogkóstoló nevű játékot? :) Éva annak idején nagyon jól kitalálta, nagy népszerűségnek örvend, olyannyira, hogy Barbinál, a 6. fordulóra szerintem az eddigi legtöbb játékos jelentkezett. Az ünnepek közeledtével kimondva-kimondatlanul a legtöbben olyan finomságot választunk, ami akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét. Nálam is így történt, Kolozsgabitól, a Csokis Málna blog szerzőjétől hoztam ezt a nagyon finom és szerintem karácsonyra vagy szilveszterre is nyugodtan elkészíthető husit. Gabi blogja nem ismeretlen számomra, egy ideje már rendszeres olvasója vagyok. Több finomságot is kinéztem magamnak, pl. a gesztenyés tekercset, a kukoricás-tejszínes csirkét vagy a vajas puffancsot, sőt, még a lúdláb bonbon elkészítésével is kacérkodtam. Elsőként és a játékra végül a kolbászhússal töltött csirkemellet sütöttem meg, teljes egészében Gabi leírása alapján. Így tökéletes, ahogy van, nagyon finom, akár kezdő házitündérek is nyugodtan nekiláthatnak, garantált a siker. Gabi, köszönöm a receptet, Barbi, köszönöm a játékot! :)


Hozzávalók:
  • 20 dkg szeletelt bacon szalonna
  • kb. 1 kg csirkemellfilé
  • sültcsirke-fűszersó
  • 1/2 kg darált sertéshús
  • 2 tojás
  • só, őrölt bors, pirospaprika, őrölt kömény
  • 5-6 gerezd fokhagyma


  • Egy kb. 10 centi széles és 32 centi hosszú őzgerincformát kibéleltem a szalonnaszeletekkel úgy, hogy a szélén is túllógjanak.
  • A húst szeletekre vágtam, klopfoltam, majd beszórtam a fűszersóval.
  • A hússzeletekkel is kibéleltem a formát.
  • A töltelékhez a darált húshoz adtam a tojásokat, a tisztított, zúzott fokhagymát, ízesítettem sóval, őrölt borssal, pirospaprikával és őrölt köménnyel, alaposan összekevertem.
  • Ezt a tölteléket a szalonnával és csirkemellel kibélelt őzgerincforma közepébe kanalaztam, szépen elegyengettem.
  • A töltelék tetejére is fűszerezett mellszeletek kerültek, amit végül a lelógó szalonnadarabokkal fedtem be.
  • Az őzgerincformát nagyobb tepsire fektettem, betakartam alufóliával, és előmelegített, 180 fokos sütőben 1 órán keresztül sütöttem.
  • A sütőből kivéve leemeltem a tepsiről, eltávolítottam róla az alufóliát. A tepsit kibéleltem sütőpapírral, és az őzgerincformából a sütőpapírra fordítottam a húst.
  • A sütőbe visszatéve addig hagytam sülni, míg szép, pirult lett kívülről is.
  • Kihűlve, hidegen gyönyörűen szeletelhető, nálunk most burgonyapüré és savanyúság volt a körete.

szombat, november 24, 2012

Mandulás fenyők - SAD XI. forduló

Trollanyu a háziasszonya a SAD XI. fordulójának, a feladat pedig, hogy öltöztessük ünnepi ruhába kedvenc sütinket, desszertünket. Ebből az apropóból készültek nálam a mandulás fenyők (vagy inkább karácsonyfák). Az alap - bár nincs fenn a blogon - a csokis-mandulás tallér volt, amit ugyanebből a "tésztából" szoktam készíteni, csak 24 golyót formázok belőle, amiket villával lelapítok, majd csak az alját vagy a tallérok felét csokimázba mártom. Szóval ebből az alapból készültek most a kis karácsonyfák. Bár ez a desszert nem arról híres, hogy mennyire egészséges, hiszen cukor cukor hátán van benne-rajta, de igazán mutatós, egy évben egyszer szerintem nyugodtan elkészíthetjük. Idő hiányában most csak így magában hoztam, de nagyon el tudom képzelni karácsonyra torták, sütemények díszítéseként is. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:

  • 1 tojásfehérje
  • 35 dkg porcukor
  • néhány csepp mandulaaroma
  • néhány csepp zöld ételfesték (ha színtelen aromát használunk)

az írókához:

  • 1 tojásfehérje
  • 20 dkg porcukor
  • 1 teáskanál étkezési keményítő

a díszítéshez:

  • színes szórócukor


  • A fenyők alapjához a tojásfehérjét kemény habbá vertem.
  • A porcukrot hozzászitáltam, óvatosan összekevertem, közben hozzáadtam az aromát is (és az ételfestéket, mivel színtelen aromát használtam).
  • Kézzel egynemű masszává állítottam össze.
  • Kisebb adagokban gyúródeszkán elnyújtottam kb. fél centi vastagra, majd fenyő alakú kiszúróval kiszaggattam (egész kicsi formát használtam, 4 centi magas az egész :).
  • A kis fenyőket sütőpapírral bélelt tálcára rakosgattam, majd néhány órára a hűtőbe kerültek.
  • Az írókához szintén felvertem a tojásfehérjét, majd hozzászitáltam a keményítővel elkevert porcukrot. A porcukor mennyisége a fehérjétől függ, nekem nem kellett hozzá az egész. Az íróka akkor jó, ha sűrűn folyós.
  • A lehűlt és kissé megdermedt fenyőket írókával mintáztam, majd rögtön megszórtam színes cukorral, és csúcsdíszként - csillag híján - egy-egy virág került rájuk írókával rögzítve.
  • Néhány óra alatt készre száradtak, ezután fogyasztható vagy eltehető későbbi díszítéshez.

kedd, november 20, 2012

Virtuális vacsorameghívás :)))

Képzeljétek, nemrég egy nagyon aranyos megjegyzés érkezett hozzám Anazartól, az Én így főzök... blog szerzőjétől. Nagyon ötletes és érdekes hagyomány Anazarnál, hogy minden kerek számú regisztrált olvasóját meglepi egy kifejezetten neki készült finomsággal. Abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy kerek számú követőjeként választhattam, kérhettem tőle valamit, amit megkívántam vagy szerettem volna megkóstolni. A kedves felkérésre ezt a választ adtam: "Sós finomságot kérek szépen, rád bízom, hogy főzöd vagy befőzöd vagy sütöd vagy csak összekevered, szóval szabad kezet kapsz tőlem." És Anazar főzte, befőzte, sütötte és összekeverte, és elkészítette nekem a lazazos-zöldséges soba-t, amire most így, virtuálisan szeretettel vendégül látom minden kedves olvasómat, jó étvágyat hozzá! :)

salmon-and-veg-soba

Egyébként - hogy okosodjunk is - a soba egy híres japán tésztafajta. Hajdinalisztből készül, ennek köszönheti barnás színét, fogyasztják hidegen és melegen egyaránt. Szóval ebbe a rendkívül pazar ételbe a soba tészta mellett került lazacfilé, friss, ropogós, színes paprika, káposztalevél, sárgarépa, vörös- és fokhagyma, cukorborsó, bébikukorica, tojás rántottaként, ízesítve citromfűvel, gyömbérrel, chilivel... fel sem tudom sorolni, mi minden finomság került bele, úgyhogy receptért katt a linkre, nem fogjátok megbánni, nézzétek csak a képeket!

stir-fried-vegetables

Kedves Anazar, még egyszer köszönöm, remélem, nem bánod, hogy virtuálisan meghívtam még egy-két vendéget és bemásoltam a fotóidat, dehát olyan gyönyörűek! :) Ez a fajta vendéglátás nagyon kedves gesztus részedről, különösen úgy, hogy a meghívott blogjában elmélyülve tényleg nagyon személyre szabott étel készül, ez az én esetemben legalábbis így történt. Szeretném azzal viszonozni, hogy ígérem, el fogom készíteni  ezt a lazacos-zöldséges wokban sült finomságot, annál is inkább, mert tudom, hogy nagyon finom! Köszönöm! :)))

szombat, november 17, 2012

Ropogós-csokis őzgerinc

Itt találtam ezt a nagyon finom, ropogós desszertet. Tömény, mégis olyan jóízű, tudjátok, az az eteti magát fajta. Van benne mézes gabonapehely, pirított szezámmag, darabolt dió, csoki és méz, csupa-csupa finomság. Dupla adagból készült, és az egyszerűség kedvéért nem formáztam, csak egy folpackkal bélelt őzgerincformába öntöttem. Szépen szeletelhető, a magvaktól ropogós, nekünk nagyon bejött. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók egy kb. 10 cm széles, 32 cm hosszú őzgerincformához:

  • 20 dkg szezámmag
  • 2 evőkanál víz
  • 5 evőkanál kristálycukor
  • 25 dkg vaj
  • 20 dkg étcsokoládé (55 %-os)
  • 5 evőkanál méz
  • 20 dkg dió
  • 10 dkg mézes puffasztott búzapehely


  • A szezámmagot zsiradék hozzáadása nélkül, szárazon megpirítottam egy teflon serpenyőben.
  • A kristálycukorból és a vízből sűrű karamellt főztem.
  • Hozzáadtam a vajat, csokit, mézet, és alacsony lángon, folytonos keverés mellett egyneművé főztem.
  • A tűzről lehúzva hozzáadtam a pirított szezámmagot, a durvára darabolt diót és a búzapelyhet, elkevertem.
  • Az őzgerincformát folpackkal kibéleltem, beleöntöttem a meleg masszát, majd miután kihűlt, a lelógó folpackkal betakarva egy éjszakára hűtőszekrénybe tettem.
  • Másnap vékony szeletekre vágva tálaltam.

csütörtök, november 15, 2012

Szilvesztersütemény

Délutáni tea vagy kávé mellé ideális teasütemény. Mutatós, finom, és elvileg sokáig eláll, persze mondanom sem kell, ezt még nem sikerült bebizonyítania, idő előtt el szokott fogyni. Az ünnepek közeledtével nagyon aktuális, hiszen előre el lehet készíteni, úgyis mindig az idővel állunk hadilábon közvetlenül az ünnepek előtt. :)  A receptet Máté Pálné Terenyei Katalin (Kati mama) szakácskönyvében találtam. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók kb. 80-90 darabhoz:

  • 50 dkg finomliszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 20 dkg zsír
  • 25 dkg porcukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojás
  • 2 evőkanál keserű kakaópor
  • sárgabaracklekvár


  • A lisztet elkevertem a sütőporral, átszitáltam.
  • Elmorzsoltam benne a zsírt, hozzáadtam a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd a tojásokat is hozzáadva egynemű tésztává gyúrtam össze.
  • Két részre osztottam, az egyik részhez hozzáadtam az átszitált kakaóport, összegyúrtam, és a két tésztacipót külön-külön folpackba csomagolva fél órára a hűtőszekrénybe tettem.
  • A tésztacipókat a hűtőből kivéve külön-külön 2-3 mm vastagra nyújtottam, 4 centi átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam és sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam.
  • Előmelegített, 180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt sültek készre.
  • Miután kihűltek, a világos korongokat megkentem házi sárgabaracklekvárral és összeragasztottam 1-1 kakaós koronggal.
  • Porcukorral meghintve tálaltam.

kedd, november 13, 2012

Hósipka

Vendégposzt: anyukám szokta ezt a sütés nélküli desszertet készíteni, most is tőle kaptunk pár hósipkát, ezek kerültek lencsevégre. Annak ellenére, hogy nem én készítettem, szeretném megosztani veletek, mert mutatós és finom desszert. A formázást már biztosan ismeritek, a citromfacsaró belsejével történik, mint pl. a morgós csúcsnál is. A massza közepébe kerülhet meggy vagy akár mogyorószem is, ízlés szerint. Az eredeti recept a Nők Lapja Konyha magazin 2010. októberi számában jelent meg. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:

  • 3 tojás
  • 30 dkg porcukor
  • 30 dkg kókuszreszelék
  • 15 dkg Rama margarin
  • 3 evőkanál sárgabaracklekvár
  • 1/2 dl rum
  • 50 dkg darált háztartási keksz
  • meggy/meggybefőtt


  • A tojásfehérjéket habbá verte, majd hozzászitálta a porcukor felét, és hozzáadta a kókuszreszeléket is.
  • A margarint habosra keverte a porcukor másik felével.
  • Hozzáadta a tojások sárgáját, a lekvárt, a rumot és a darált kekszet.
  • A citromfacsaró belsejét megvizezte, félig megtömte/megtöltötte a kókuszos masszával.
  • Egy szem meggyet tett rá, és befedte a kekszes masszával.
  • Óvatosan kiütögette a formából, melyet minden töltés előtt vizezni kell.

hétfő, november 12, 2012

Kellékek ételfotózáshoz :)))

Rendhagyó bejegyzés, most nem receptet, hanem kikapcsolódásképp egy kis érdekességet hoztam. Nemrég olvastam ugyanis egy cikket az ételfotózásról, illetve az ételfotózásnál használt kellékekről itt. Azt tudtam, hogy a szakácskönyvek vagy gasztromagazinok címlapjain található, gyönyörű fotók esetében bizony előfordul, hogy a minél szebb fotó eléréséhez bizonyos trükköket használnak. Íme ezek közül néhány, ti melyiket szoktátok bevetni? :D (Egyébiránt szerintem elképesztő, hogy miket alkalmaznak, tönkretéve ezzel a fotózandó ételt, akármilyen legyen is az.)

Antacidum: népies nevén savlekötő tabletta. Szódába dobva komoly pezsgést és buborékokat érhetünk el vele.
Anyagvédő, impregnáló spray: palacsintára fújva az nem szív magába semmilyen folyadékot, szirupot.
Barna cipőpolír-paszta: grillezett húsokra kenve azok szépen fénylenek majd tőle, és úgy néznek ki, mintha most sültek volna meg.
Borotvahab: a valódi felvert hab, tejszínhab helyett használják, mert nem folyik szét és könnyebben formázható.
Citrom kivonat: csomagolásra felvitt gyártási/lejárati idő pecsét eltávolítására használhatjuk.
Dezodorspray: néhány gyümölcs esetén használják, hogy fényesebb legyen.
Fehér folyékony ragasztó: gabonapehely-félék fotózásához helyettesíthetjük vele a tejet.
Fogvájó: ételbe elrejtve használják az egyes összetevők egyben tartásához (pl. hamburger).
Folyékony glükóz: tésztába keverve az forrónak és frissnek fog tűnni.
Füstölő: ételek gőzölgését imitálhatjuk vele.
Gázforrasztó (szakácsfáklya): a húsok szélét szokás vele megpörkölni, pirosítani.
Glicerin: halételekre, zöldségekre fújva azok frissebbnek hatnak a fotón, vízzel keverve, szórófejjel fújva hosszantartó vízcseppeket kreálhatunk az üvegpoharak oldalán.
Hajlakk: kiszáradt ételekre fújva azok ismét frissnek tűnnek majd.
Kartonpapír: ételekbe téve (pl. hamburgerbe) az magasabbnak, dúsabbnak, tömegszerűbbnek hat.
Krumplipüré: fagylalt helyett használható, miután nem olvad el. Ételszínezékkel a kívánt színre módosítható. Húsba vagy más töltött termékekbe töltve tartást ad az ételnek. Arra figyeljünk csak, hogy a széleken a valódi töltelék látsszon, ne a püré.
Lakk: a rizsre felvíve az fényesebb lesz és nem ragad össze.
Motorolaj: vacakul kinéző szirupokhoz, szószokhoz keverve azok szebben fénylenek majd a vakuvilágítás mellett.
Műanyag jégkocka: valódi helyett használják, mivel ez nem olvad el.
Pamut tampongolyók: vízbe áztatva, majd megmikrózva tehetjük az étel mögé, és instant gőzölgést kapunk a fotón.
Színes waxok: felmelegítve különféle színes szószokat imitálhatunk velük.

Hogy tetszik?! Az én kedvenceim a krumplipüré, a borotvahab és a motorolaj! :D

vasárnap, november 11, 2012

Milánói leves

Nagyon egyszerűen elkészíthető, tartalmas leves. Kinézetében és ízében is hasonlít a paradicsomleveshez, bár a füstölt hústól mégis másmilyen lesz, finom. Aki szereti, reszelt sajttal is tálalhatja. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:

  • kb. 10 dkg vaj
  • 2 evőkanál liszt
  • 1 l házi, sűrű paradicsomlé
  • csontlé
  • 25 dkg makaróni tészta
  • 20-25 dkg sonka
  • 1 fej vöröshagyma
  • só, őrölt feketebors, zellerzöld, cukor


  • Nagy lábasban felhevítettem a vajat, hozzáadtam a lisztet, és világos rántást készítettem.
  • Felengedtem a paradicsomlével és forró csontlével.
  • Felforraltam, hozzáadtam az apróra tördelt tésztát és a kockára vágott sonkát, a megtisztított hagymafejet, a zellerzöldet, és ízesítettem kevéske cukorral.
  • Lassú tűzön főztem, amíg a tészta meg nem puhult.
  • Amikor a leves elkészült, kivettem belőle a hagymát és a zellerzöldet, utánaízesítettem és már tálaltam is.
  • Ízlés szerint a főzés végén kerülhet bele egy kis vörösbor is, és tálalhatjuk reszelt sajttal.

csütörtök, november 08, 2012

Majonézes vitaminsaláta - cole slaw

Félig vendégposzt, ezt a salátát én kezdtem el és Csillu fejezte be. :) Tulajdonképpen az amerikaiak által annyira kedvelt cole slaw salátáról van szó, aminek az alapja minden esetben a káposzta, és mindig majonézes öntet kerül rá. A káposzta mellé kerülhet egyéb zöldségféle, nálunk most sárgarépa, az öntet ízesítéséből pedig nem hiányozhat az ecet (tárkonyecet), nálunk most ecetes torma került az öntethez. Nagyon finom lett, tökéletesen kiegészítette a sült húsokat és a tepsiben sült krumplit. Bátran merem ajánlani, sok sikert hozzá!


Hozzávalók:

  • 1 közepes fej káposzta
  • 5-6 szál (kb. 70 dkg) sárgarépa
  • 2 evőkanál só
  • kb. 20 evőkanál majonéz
  • őrölt fehérbors
  • 1 evőkanál méz
  • 1 evőkanál ecetes torma
  • petrezselyemzöld


  • A káposztafejet megtisztítottam, külső, foltos leveleit eltávolítottam, majd éles késsel vékonyan felszeleteltem.
  • Megtisztítottam a sárgarépákat is, meghámoztam, majd legyalultam (hosszúkás, vékony darabkákra).
  • A két zöldségfélét összekevertem, besóztam, és hagytam állni kb. másfél órán át.
  • Ezután hideg vízzel leöblítettem, jól kinyomkodtam.
  • Az öntethez összekevertem a majonézt, mézet, ecetes tormát és felaprított petrezselyemzöldet, ízesítettem fehérborssal.
  • A répás káposztát beleforgattam az öntetbe, jól lehűtve tálaltam.

kedd, november 06, 2012

Tejszínes brokkolikrémleves

Tudtátok, hogy a brokkolit már az ókori rómaiak is ismerték és termesztették? Nem is gondolnánk, hiszen igazából csak a múlt század elejétől vált népszerűvé, sőt, kis hazánkban inkább csak az utóbbi 20-30 évben. A karfiol és a fejes káposzta közeli rokona vitaminokban igen gazdag, tartalmaz béta-karotint, folsavat, aszkorbinsavat, kalciumot és vasat is. Fontos szerepe van a rákmegelőző étrendben, és nemcsak rózsája, hanem a szára is ehető. Ebből a finom, egészséges zöldségféléből nálunk krémleves készült. És hogy a fiúk se duzzogjanak a krémleves miatt, tejszínnel és tejföllel dúsítottam, és friss, ropogós pirítóssal tálaltam, így tartalmasabb, laktatóbb lett. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:

  • 2 közepes fej brokkoli (szűk kg lehetett)
  • 10 dkg vaj
  • 1 l tej
  • só, őrölt fekete bors, ételízeső por, őrölt szerecsendió
  • 2 dl főzőtejszín
  • 2 dl tejföl
  • 1 csapott evőkanál étkezési keményítő (opcionális)


  • A brokkolikat megmostam, a vastagabb szárrészt levágtam, a többit rózsáira szedtem, a szárrészt pedig felaprítottam.
  • A vajat felolvasztottam egy nagyobb lábasban, hozzáadtam a brokkolit és 1-2 perc alatt megforgattam benne, közben ízesítettem a fűszerekkel.
  • Felengedtem 1 l víz és a tej keverékével, majd nagy lángon felforraltam, aztán kis lángon, fedő alatt puhára pároltam (nem szabad teljesen szétfőzni, elég annyira megpárolni, hogy roppanós maradjon).
  • A tűzről levéve kicsit pihentettem, majd botmixerrel pürésítettem (nem baj, ha maradnak benne kisebb-nagyobb darabkák).
  • Amíg hűlt, a tejfölt elkevertem a tejszínnel és az étkezési keményítővel (a keményítő el is maradhat), majd a turmixolt levest a tűzre visszatéve behabartam.
  • Egy-két percig még lassú tűzön főztem, végül pirítóssal tálaltam.