szombat, december 31, 2011

BUÉK 2012

Minden kedves látogatómnak kívánok békés, boldog új esztendőt, jó egészséget, eredményeket és sikereket az élet minden területén!

"Kormosan, de tiszta szívvel,
A füst barna fiai
Beköszönünk ma hozzátok,
Házak boldog urai.
És kívánunk, és óhajtunk
Újnál újabb esztendőt,
Szerencsével rakodottat,
Nem is egyet, sem kettőt,
Hanem igen, igen sokat,
Annyit, mint a kis világ,
Mennyi csillag van az égen,
Régi fákon mennyi ág."

Vörösmarty Mihály

péntek, december 30, 2011

Kalocsai sajtos ropogós

Még mindig karácsonyi süti, a sósak közül. A recept nagyon-nagyon régi, gyerekkoromban nagymamám sütötte, később anyukám örökölte a sütőt, tőle kértem el, ha ilyen sósat akartam sütni. Mára pedig úgy alakult, hogy nálam van a tallérsütő, és anyukám kéri el néha-néha. Fogalmam sincs, hogy ez a sós süti mitől kalocsai, de az biztos, hogy nagyon szeretjük. Nem mondom, hogy fél óra alatt kész, de megéri a ráfordított időt, mert kiadós. Előre is el lehet készíteni, nagyon jól eláll. Persze ilyen gondunk nem szokott lenni, gyorsan fogy. :) (Anyukám régi receptes füzetéből sütöttem, amit nagy becsben tartok, féltve őrzöm. És nem azért van áthúzva a füzetben, mert nem jó, hanem mert már átírásra került. :)) Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 kg finomliszt
  • 1 evőkanál só
  • 1 mokkáskanál őrölt kömény
  • 1 csomag sütőpor
  • 25 dkg Rama margarin
  • 10 dkg teavaj
  • 4 tojás
  • 3-4 evőkanál tejföl
  • 30 dkg reszelt trappista sajt


  • A lisztet gyúródeszkára szitáltam, majd elkevertem benne a sütőport, a sót és az őrölt köményt.
  • Apró darabokra vágva hozzáadtam a margarint és a vajat, és jól elmorzsoltam a fűszeres liszttel.
  • Végül belekerültek a tojások, a tejföl és a reszelt sajt is, és egynemű tésztává, cipóvá gyúrtam az egészet.
  • Négy részre osztottam, mindegyikből cipót formálva.
  • A cipókkal külön-külön dolgoztam tovább: egy-egy cipóból rudat sodortam, nekem kb. a gyúródeszka szélességének megfelelő hosszúságú, jó ujjnyi vastag rudakat sikerült gyártani.
  • A rudakat végül centis korongokra vágtam, ezeket tálcára rakosgattam (nem kell szép sorban, nyugodtan mehetnek össze-vissza, egymásra is).
  • Miután az összes tésztából ilyen kis korongokat készítettem, elkezdtem a sütést.
  • Ehhez a sütőt jó forróra melegítettem, és két korongot belehelyezve jól összenyomtam, pár másodpercig sütöttem az egyik, majd ugyanennyi ideig a másik oldalukat is (közepes lángon).



Egy érdeklődő hozzászólásra reagálva bemásolom a kalocsai ropogóst követő krémtúrós süti receptjét. :) Nem tudom, mennyire olvasható, az olaj 1 dl, és ha jól gondolom, közepes méretű tepsiben kell sütni. A töltelékhez a cukrot 25 dkg margarinnal kell kikeverni, a citromhéjat nem érdemes kihagyni belőle, a túró pedig áttörve kerül bele. Sok sikert hozzá, kedves Névtelen! :)

csütörtök, december 29, 2011

Jetty torta

Mát többen leírtátok, hogy a gasztroblog írása őszinte műfaj. Én sem kertelek, megmondom őszintén, hogy ez a sütemény nem került a nagy kedvencek, a többször elkészítendők sorába. Most elkészült, és ennyi. Persze ha valaki nagyon szereti a tömény édességeket, akkor nyugodtan készítse el, mivel nagyon tömény, nagyon laktató. Két falat után úgy éreztem, hogy ennyi éppen elég belőle. Egyébként jóízű, nem is lehet rossz, hiszen dió, meggy, mazsola, rum, kakaópor ízesíti a vajas krémet, csak nekünk túl sok. Arról nem beszélve, hogy a tésztájával sem boldogultam igazán, az eredeti recepthez képest - ami a Vidék Íze 2011. decemberi számában jelent meg - nálam még került a tésztába néhány kanál tejföl, ezzel lazítottam, mert egyébként túl sűrű volt az állaga. Önteni semmiképpen nem lehetett, még így is csak nagy küszködve tudtam a sütőpapírral bélelt tepsibe simogatni a tésztát. És még egy dolgon változtattam: nálam folpackkal bélelt őzgerincformába került a töltelék, erre tettem a lekvárral megkent tésztalapot. Eredetileg a lekváros tésztalapra félkör alakú halomban kell rányomkodni a tölteléket, szerintem praktikusabb őzgerincformában készíteni. Mindenesetre beírom a receptet, hátha valaki kedvet kap, esetleg módosítva elkészíteni. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
a tésztához:
  • 20 dkg porcukor
  • 30 dkg rétesliszt
  • 15 dkg Rama margarin
  • 2 tojás
  • 1/2 csomag sütőpor
  • (nálam néhány evőkanál tejföl)
a töltelékhez:
  • a tésztalap 2/3-a összetördelve
  • 20 dkg dió
  • 20 dkg mazsola
  • 20 dkg porcukor
  • 4 evőkanál rum
  • 3-4 evőkanál magozott meggybefőtt
  • 5 dkg kakaópor
  • baracklekvár a kenéshez
a mázhoz:
  • 12 dkg ét tortabevonó
  • bő 1 evőkanál étolaj
a díszítéshez:
  • koktélcseresznye
  • karamellizált cukorba forgatott pirított mogyoródarabok


  • A tésztához kikevertem a porcukrot a margarinnal, a tojásokkal, majd hozzáadtam a sütőporral összeforgatott réteslisztet.
  • Sütőpapírral bélelt, kb. 24 x 35 cm-es tepsibe simogattam, és 180 fokos, előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütöttem.
  • A sütőből kivéve hűlni hagytam, majd levettem róla a sütőpapírt.
  • Az őzgerincforma nagyságának megfelelő téglalapot vágtam a tésztából, a többit pedig összemorzsoltam (nem teljesen morzsa állagúra, voltak benne kisebb darabok is).
  • A diót műanyag zacskóba tettem,  és nyújtófával jól összetörtem, így az egyik fele olyan lett, mintha megdaráltam volna, a másik fele darabos maradt.
  • A porcukrot kikevertem a margarinnal, hozzáadtam a diót, a jól megmosott mazsolát, a rumot, a leszűrt meggybefőttet, az átszitált kakaóport és a tésztamorzsát, és kézzel egynemű masszává dolgoztam össze.
  • Folpackkal kibéleltem egy 32 cm hosszú őzgerincformát, kis adagokban beleraktam a tölteléket, kanállal mindig jól lenyomkodva, hogy egyenletesen kitöltse a formát.
  • Az egyben hagyott tésztadarabot megkentem sárgabaracklekvárral, és ügyesen a töltelékre fordítottam.
  • A lelógó folpackkal befedtem az egészet, és egy éjszakára hűtőbe tettem.
  • Másnap hosszú tálcára fordítottam a formából, a tetejéről lehúztam a folpackot.
  • A tortabevonót vízgőz fölött megolvasztottam az olajjal, és bevontam vele a süteményt.
  • Tetejét koktélcseresznye-szemekkel kiraktam, a két oldalát pedig megszórtam készen kapható, karamellizált cukorba forgatott pirított mogyoródarabkákkal.
  • Vékony szeletekre vágva tálaltam.

szerda, december 28, 2011

Csokis karácsonyi csillagok

Miután még mindig nincs meg a sütileírásokat tartalmazó mappám, a karácsonyi sütiket illetően kénytelen voltam a neten, illetve gasztro-újságokban szétnézni. Persze ezt nem panaszképp mondom, az újságokat elő sem kellett volna vennem, annyi jó és kipróbálásra váró receptet láttam mostanában a kedves bloggerina társaknál is. A választásom végül is Limara csokis karácsonyi csillagjaira esett, és milyen jó döntés volt! Limarát idézve "nagyon csokis, és nagyon finom". Tényleg az, de nálam elsősorban nagyon finom. Az sem mellékes, hogy nagyon jó a tésztájával dolgozni, nem szakad, nem törik, gyönyörűen lehet nyújtani és szaggatni. A krémnél ugyan megijedtem kicsit, először elég lágynak, hígnak tűnt, de aztán hűtőbe téve teljesen jó állagú, kenhető, tölteléknek való krém lett belőle. Miután nagy a család, és ajándékba is adtam a csillagocskákból, rögtön dupla adagot készítettem. Kis keresztfiam karácsonyra ugyanis kapott tőlünk többek között egy aranyos Micimackós fém dobozkát, gondoltam, megtöltöm ezzel a fincsi keksszel. A nagy ajándékozás közepette nem is igazán foglalkozott a dobozkával és tartalmával. Aztán este csörgött a telefonom, Máté hívott azzal, hogy feltétlenül küldjem át a receptet az anyukájának, mert nagyon finomak a kis csillagok, fenyők, hópelyhek. Hát kell ennél nagyobb dicséret? :) Sok sikert hozzá!


Hozzávalók (kb. 200 db-hoz, de ez persze méretfüggő):
a tésztához:
  • 60 dkg finomliszt
  • 20 dkg porcukor
  • 36 dkg hideg Rama margarin
  • 6 evőkanál narancslikőr (ha nincs, friss narancslé)
  • 4 evőkanál holland kakaópor
  • 2 tojássárgája
  • 1 csomag sütőpor
a krémhez:
  • 25 dkg étcsokoládé (nálam 55 %-os)
  • 1 dl víz
  • 3 dkg kristálycukor
  • 0,5 dl tejföl
  • 1,6 dl tejszín
  • 4 dkg puha Rama margarin
a díszítéshez:
  • 20 dkg ét tortabevonó
  • 2 evőkanál étolaj
  • fehér cukordara


  • A lisztet összekevertem a sütőporral, majd a tálas mixer táljába szitáltam.
  • Hozzászitáltam a kakaóport és a porcukrot, és finoman összekevertem.
  • Apró darabokra vágva hozzáadtam a hideg margarint, majd a dagasztóspirál segítségével morzsás állagúra kevertem.
  • Enyhén lisztezett gyúródeszkára öntöttem, hozzáadtam a narancslikőrt és a tojássárgákat, majd gyors mozdulatokkal, nem sokáig gyúrva összeállítottam a tésztát.
  • Folpackba csomagolva egy éjszakán át a hűtőben pihent.
  • Másnap a tészta sütése előtt elkészítettem a krémet.
  • Ehhez 5 dkg étcsokit a vízzel, a cukorral és a tejföllel felfőztem, hagytam besűrűsödni, majd levettem a tűzről.
  • Egy másik lábasban felforraltam a tejszínt, elzártam alatta a lángot, kis adagokban hozzáadtam a maradék étcsokit, mindig megvárva, amíg felolvad benne.
  • Végül hozzáadtam a puha margarint is, kis darabokra vágva, és addig kevergettem, amíg a margarin is felolvadt benne.
  • Ekkor összevegyítettem a tejszínes és a tejfölös krémet, majd hűlni hagytam, illetve kihűlés után hűtőbe tettem dermedni.
  • A tésztát a hűtőből kivéve finoman átgyúrtam, majd két részre osztottam, amíg az egyikkel dolgoztam, a másik visszakerült a hűtőbe.
  • Lisztezett felületen a tésztát vékonyra nyújtottam, majd kiszaggattam fenyő, hópehely, kisebb és nagyobb csillag alakú kiszúróval.
  • Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam, és 180 fokos sütőben kb. 8 perc alatt készre sütöttem.
  • A kisült és kihűlt kekszeket a hűtőből kivett, finoman átkevert krémmel összeragasztgattam, és sütőpapírra szép sorba raktam őket.
  • A csokimázhoz vízgőz fölött megolvasztottam a tortabevonót az olajjal, majd kiskanál segítségével óvatosan megcsorgattam vele a kekszek tetejét.
  • Kis adagokban dolgoztam, amikor meglocsoltam 10-15 kekszet, megszórtam őket a fehér cukordarával, mielőtt még megdermedt volna rajtuk a csokimáz.
  • Hűvös helyen tároltam, a készítés utáni napon már nagyon finom, puha volt a keksz a krémtől.

kedd, december 27, 2011

Sós hot dog

A virslit tésztában megsütve már sok helyen láttam, van, aki leveles tésztában, van, aki kelt tésztában süti. Nálunk hosszú évek óta ez a sós hot dog-nak nevezett tésztában sült virsli a nyerő, nem tudok annyit készíteni, hogy a fiamnak elég legyen. (A leírást elolvasva időigényesnek tűnhet az elkészítés, valójában a kelesztési idő a hosszú, közben nyugodtan tudunk mással is foglalkozni.) Most ipari méretben gyártódott (három adag készült), a munkahelyi óévbúcsúztató bulira. Közösen megvettük a virslit, aztán itthon tésztába tekertem, és megsütöttem. Így mégsem csak hagyományosan főtt virslit ettünk, szerintem így sokkal gusztább és finomabb is a virsli. Általában egészben hagyom a virsliket, most, hogy kiadósabb legyen, kettévágtam őket, és a fél virslik kerültek a tésztába. A képekért elnézést kérek, sülés után tudtam csak néhány gyors képet készíteni, aztán mentek is a kis hot dog-ok a dobozba, szállításra várva. Szerintem szilveszterre is nyugodtan elkészíthető, mikróban langyosra melegítve is nagyon finom. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók (20 db-hoz, a virsliket kettévágva 40 db-hoz):
  • 4,4 dl tej
  • 2 dkg kristálycukor
  • 4 dkg élesztő
  • 60 dkg finomliszt
  • 15 dkg rétesliszt
  • 2 dkg só
  • 2 dkg olaj
  • 20 db virsli
a tetejére:
  • 1 tojás


  • A tejet langyosra melegítettem, és kb. másfél deciben feloldottam a cukrot, majd belemorzsoltam az élesztőt, és meleg helyen hagytam felfutni.
  • A maradék tejet a dagasztótálba öntöttem, hozzáadtam az olajat.
  • Rászitáltam a finomlisztet, hozzáadtam a réteslisztet és a sót.
  • Amikor az élesztő felfutott, hozzáadtam a liszthez, és a dagasztóspirál segítségével egynemű tésztává dagasztottam. (Nem túl lágy tészta lesz belőle.)
  • A tésztát letakarva, meleg helyen 2 órán keresztül hagytam kelni.
  • Amikor megkelt, átgyúrtam, és négy cipóra osztottam (ha egészben hagyom a virsliket, akkor két cipót készítek).
  • A cipókat kelni hagytam, majd egyesével kb. 30 x 30 centis négyzetre nyújtottam őket (természetesen, ha egészben marad a virsli, 30 x 50-60 centisre nyújtom a tésztát).
  • A tésztából 10 db 3 centi széles tésztacsíkot vágtam, amivel körkörösen betekertem a félbevágott virsliket.
  • Sütőpapírral bélelt, nagy gáztepsibe sorakoztattam a tekercseket, tetejüket lekentem felvert tojással, és újra kelni hagytam őket, kb. fél óráig.
  • Végül előmelegített, 180 fokos sütőben 40 perc alatt készre sütöttem.

hétfő, december 26, 2011

Nutellás mézeskalácslikőr

Hát, nem egyszerű a családanya sorsa, amikor közeleg az ünnep, neki pedig dolgoznia kell, még az utolsó napon is... :( A sütemények éjszakánként készültek, péntek délután és szombat délelőtt a sütés-főzés közben még egy gyors takarítás, és már el is érkezett a szenteste. Ahhoz képest, hogy mennyire nem volt időm, nagyon jól sikerült minden, hála férjuram és a gyerekek segítségének is. Bejegyzéseket persze nem tudtam írni, így én most fogom hozni a karácsonyi süteményeket, ételeket, italokat. Kezdem a sort egy finom likőrrel, amit nálunk most Ádám készített. Aranyos volt, megkérdezte, hogy mit segíthet, én pedig rábíztam a likőr készítését. Büszke is volt magára, hogy milyen finom lett, szorgosan kínálgatta vacsora előtt. Az érdem persze nemcsak az övé, hanem Levendulalányé is, akitől a recept származik, itt is ezer köszönet érte. Amellett, hogy nagyon finom ital, másik nagy előnye, hogy nem kell hetekkel vagy hónapokkal előre elkészíteni, elég egy napot várni, és már fogyasztható is. Nagyon finom, krémes likőr, a hűtőben állás közben sem sűrűsödik be túlzottan, kellemes az állaga és az íze is. Sok sikert hozzá! (Ja, és megújultam egy kicsit, a gyerekeim unszolására és segítségével. Remélem, tetszik, és így talán egy kicsit átláthatóbb is a blog. :))


Hozzávalók (7-8 dl-hez):
  • 30 dkg Nutella
  • 4 dl kávétejszín (folyékony, tartós, nálunk Maresi)
  • 1,5 dl vodka
  • 2 teáskanál mézeskalács-fűszerkeverék


  • A nutellát gőz fölött megolvasztottam, amíg folyós nem lett.
  • A tűzről levéve hozzáadtam a fűszerkeveréket, a tejszínt és a vodkát, majd egy kézi habverővel alaposan elkevertem.
  • Végül az egészet átszűrtem, és egy napra hűtőbe tettem.
  • Szervírozás előtt alaposan felráztam, és hűtőben tároltam.

szombat, december 24, 2011

kedd, december 20, 2011

Túrógombóc

Kezdek ráhangolódni a karácsonyra, azt hiszem, épp itt az ideje. :) Persze a temérdek munka mellett nem is csoda, hogy eddig nem nagyon volt időm készülődni, de ma már elkészült az aprósüteményünk tésztája, a hűtőben csücsül, holnap este pedig sütöm, töltöm, csokizom, cukrozom... Az ajándékok nagy részét már megvettem, és végre kitaláltam-eldöntöttem, hogy mit is fogok sütni-főzni. A következő napok már az ajándékok csomagolásáról, és a sütik készítéséről fognak szólni, így szép lassan ünneplőbe öltöztetjük a szívünket is. A karácsonyi sütemények előtt még gyorsan hoztam egy kis túrógombócot, a hét végén készült (és mire a fényképezés végére értem, még a napocska is kisütött :)). Azt gondolom, hogy egy kis túlzással azt lehet mondani, hogy ahány ház, annyi túrógombóc. Persze a túró és a búzadara elengedhetetlen kelléke, de ezen kívül sok változatban láttam már ezt a finom ételt. Nagyon sokáig csak búzadarával készítettem, mígnem a fodrászom felvilágosított, hogy ő bizony lisztet is tesz a tésztába, így sokkal finomabb, és - ha marad - még másnap is finom puha, mintha akkor főztük volna frissen. Kipróbáltam, és azóta mindig így készítem, nálunk nagyon bevált ez a recept. A gyerekek egyik nagy kedvence, a tejföl pedig el nem maradhat róla. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók kb. 40 darabhoz:
  • 50 dkg tehéntúró
  • 2 tojás
  • 2 csapott evőkanál búzadara
  • 6 púpozott evőkanál finomliszt
  • só, cukor
  • vaj, zsemlemorzsa
  • a tálaláshoz tejföl


  • A túrót villával összetörtem, hozzáadtam a tojásokat, a búzadarát, a lisztet, ízesítettem sóval és kevéske cukorral.
  • Alaposan összekevertem, majd egy éjszakára a hűtőbe tettem pihenni.
  • Másnap a tésztából diónyi gombócokat formáltam.
  • Forrásban lévő, enyhén sós vízbe tettem a gombócokat (ezt a mennyiséget két adagban főztem ki).
  • Óvatosan megkavartam őket, hogy nehogy leragadjanak a lábas aljára.
  • Amikor feljöttek a víz tetejére, lassú forralással még kb. 10 percig főztem a gombócokat, majd leszűrtem.
  • Amíg a gombócok főttek, elkészítettem a morzsát.
  • Ehhez kevés vajat melegítettem, majd hozzáadtam a zsemlemorzsát, és kis lángon, állandó kevergetés mellett pirítottam, amíg szép aranyszínű nem lett.
  • Közben kevés cukrot is adtam hozzá, ezzel együtt pirítottam, a cukor így kicsit karamellizálódott is.
  • A kész morzsát levettem a tűzről, mivel a forró edényben a morzsa könnyen megéghet, és egy-két percig még kevergettem.
  • Végül a leszűrt gombócokat a pirított morzsába forgattam, és tejföllel tálaltam.

vasárnap, december 18, 2011

Citromos rántott harcsa

Megjöttem... A viszonylag hosszabb szünetnek több oka is volt. Egyrészt nagyon sokat dolgoztam a munkahelyen, meg persze munka után itthon is. Sütöttem-főztem, de az elkészült ételeket fényképezni és a blogra feltenni már végképp nem volt időm és energiám. Másrészt tönkrement a fiam számítógépén - amit én is használtam - a winchester, így lehetőségem sem volt a blog közelébe jutni. Ami pedig még fájóbb, hogy itt tároltam az összes receptet, köztük persze régi, féltve őrzött családi recepteket vagy újabb, jól bevált szerzeményeket, az összes letöltött Kifőztük számot, és mindent, ami nálam a gasztronómiával kapcsolatos. És fogalmam sincs, hogy menthetők-e az adatok, csak remélni merem, hogy igen. :((( Így aztán gondolhatjátok, még kedvem sem volt fényképezni. Végül is a gyerekek összerakták a lányom régi gépét, most ezt használom ideiglenesen. És az első sokk után a tegnap készült rántott harcsát már volt is kedvem fotózni, így ezt hoztam most nektek. Ez egy nagyon finom, nem annyira hagyományos, mégis nagyon egyszerű rántott hal recept. A citromtól kellemesen savanykás, pikáns ízű a hal, finom, omlós lesz a húsa (annyira omlós, hogy nem is sikerült szépen kettévágni). Ha szeretitek a halat, próbáljátok ki, nem fogtok csalódni. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 kg harcsafilé
  • 2 citrom
  • 2-3 tojás
  • zsemlemorzsa
  • olaj a sütéshez


  • A halfilékből szeleteket vágtam. (A halat ízlésünk és tetszésünk szerinti méretűre szeleteljük.)
  • A szeletek mindkét oldalát sóztam, majd meglocsoltam őket a citromok kifacsart levével, és pár órán keresztül a hűtőben pácoltam.
  • A tojásokat felvertem, sóval ízesítettem.
  • A halszeletekről leöntöttem a sós citromlevet, a felesleges nedvességet papírszalvéta segítségével felitattam róluk.
  • A tojásba, majd zsemlemorzsába forgattam, és bő, forró olajban kisütöttem.
  • Párolt rizzsel, citromkarikával díszítve tálaltam.

hétfő, december 05, 2011

Tekert sajtos muffin

A recept Vancától származik, ezer köszönet érte. (Itt jegyzem meg, hogy Vanca nemrég játékot indított, csábítóak a nyeremények, nézzétek meg!) Bár csak nemrég bukkantam erre a sajtos muffinra, már többször megsütöttük, mindig nagy sikere volt. Első alkalommal csak egy "sima" hétvégére készült a családnak, legközelebb a munkatársaimat leptem meg vele, és most újra elkészült, szintén csak saját örömünkre. Nagyon finom, könnyű kelt sütike, eteti magát. Nálunk két tepsivel, 24 darab készült belőle, így kis csinos muffinokat kaptunk. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 0,5 dl langyos víz
  • 1 dl langyos tej
  • csipet cukor
  • 1 dkg élesztő
  • 30 dkg liszt
  • 1 kávéskanál só
  • 1 kávéskanál őrölt köménymag
  • 1 dl olaj
  • 1 tojás
  • 1 dl kefir (vagy tejföl, joghurt)
  • 15 dkg reszelt sajt


  • A langyos vizet és a tejet összekevertem, feloldottam benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, és hagytam felfutni.
  • Amíg dolgozott az élesztő, a dagasztógép táljába beleszitáltam a lisztet, hozzáadtam a sót és az őrölt köményt.
  • Amikor az élesztő szépen feljött, hozzáadtam a liszthez az olajjal és a kissé felvert tojással együtt.
  • Sima tésztává dagasztottam, majd letakarva, meleg helyen kelni hagytam.
  • Amikor szépen megkelt, lisztezett deszkára borítottam, átgyúrtam, majd ismét kelni hagytam.
  • Kb. fél centi vastagságú téglalappá nyújtottam, megkentem a kefirrel és megszórtam a reszelt sajttal.
  • Feltekertem, 24 csigára vágtam, majd az első adagot a papírkapszlikkal kibélelt muffintepsibe rakosgattam.
  • Még 20 percig kelesztettem, majd előmelegített, 180 fokos sütőben 25 perc alatt készre sütöttem őket, ugyanígy jártam el a másik 12 csigával is.

szerda, november 30, 2011

Bicskás pecsenye

Majdnem. Merthogy az igazi bicskás pecsenyét fatálon kell tálalni, savanyúságokkal és sült burgonyával. És minden szelet húsra a hagymát és a szalonnaszeletet követően egy-egy gombafejet kell tenni, a tetejébe pedig bugylibicskát tűzni. Hát a fatál nálunk elmaradt, hagyományos módon tálaltam, és nem gombafejek, hanem kisebb gombák kerültek a hús tetejére, bugylibicska nélkül. Viszont így is nagyon finom ebédünk volt. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 60 dkg kicsontozott sertéstarja
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • finomliszt
  • olaj
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 8 szelet bacon szalonna
  • 8 csiperkegomba (csak a kalapja)


  • A tarját 8 egyforma szeletre vágtam, jól kivertem, a széleket meg az inas részeket bevágtam.
  • Megtisztítottam a kétféle hagymát, a fokhagymát összezúztam, a vöröshagymát apró kockákra vágtam.
  • A hússzeleteket bedörzsöltem sóval és a zúzott fokhagymával, és lisztbe forgattam.
  • Egy nagy serpenyőben kevés olajat hevítettem, majd oldalanként 4-5 perc alatt megsütöttem a hússzeleteket.
  • Jól lecsepegtettem, és arra a tálra tettem, amin később tálaltam is.
  • A visszamaradó zsiradékot megfeleztem.
  • Az egyik felében közepes lángon, 4-5 perc alatt megpirítottam az apróra vágott vöröshagymát.
  • A másik felében először a szalonnaszeleteket, majd a kis gombákat (az eredeti recept szerint a gombafejeket) sütöttem meg.
  • Ezt követően már csak a tálalás volt hátra: a tálra rakott hússzeleteket megkentem a pirított vöröshagymával, egy-egy szelet szalonnaszeletet fektettem rá, majd befedtem a megsütött gombákkal.
  • A sütőben kicsit átmelegítettem az egészet, és sült burgonya kíséretében már tálaltam is.

hétfő, november 28, 2011

Káposztás copfocskák

Anyukáméktól általuk készített, nagyon finom savanyú káposztát kaptunk. Nem keveset. Bármennyire szeretjük, ekkora mennyiséget nemigen tudunk megenni, a gyerekek főzve pedig nem szeretik. Hiába próbálkozom a toros- vagy székelykáposztával, nem igazán örülnek neki. Nemrég viszont találtam egy régi receptet, ahol kelt tésztába van beledolgozva az apróra vagdalt savanyú káposzta, finom füstölt szalonna kíséretében. Kipróbáltam, finom lett. Az eredeti leírás szerint az utolsó kelesztés után forró olajban kell a copfocskákat kisütni, én viszont gondoltam egy merészet, és tepsibe sorakoztatva őket sütőben sütöttem meg. Finom lett, sülés közben pedig olyan intenzív illatok terjengtek a konyhában, hogy alig vártam, hogy kivegyem őket a sütőből. Fokhagymás tejföllel gazdagon megöntözve, langyosan a legfinomabbak. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 3 dkg élesző
  • 2,5 dl tej
  • 1 evőkanál kristálycukor
  • 55 dkg finomliszt
  • 1 mokkáskanál só
  • 7 dkg Rama margarin
  • 2 tojás
  • 15 dkg füstölt, húsos szalonna
  • 25 dkg savanyú káposzta


  • A tejet mikrohullámú sütőben langyosra melegítettem, majd feloldottam benne a cukrot.
  • Belemorzsoltam az élesztőt, és hagytam felfutni.
  • Közben a szalonnát igen apró kockákra vágtam.
  • A káposztát kinyomkodtam, és kb. fél centisre aprítottam.
  • A lisztet mély tálba szitáltam, hozzáadtam a sót, belekockáztam a szobahőmérsékletű margarint, belekerültek a tojások is, végül a felfuttatott élesztővel együtt dagasztani kezdtem. (Lehet kézzel is, nekem segített a tálas mixer dagasztó karja.)
  • Amikor a tészta kezd összeállni, hozzáadjuk a szalonnakockákat és az aprított savanyú káposztát is, és készre dagasztjuk. (Közepesen kemény, vagy inkább lágyabb tésztát kapunk, ami akkor jó, ha elválik az edény falától.)
  • Letakarva, langyos helyen kb. 1 órán át kelesztettem, majd lisztezett gyúródeszkára borítottam.
  • Néhány mozdulattal átgyúrtam, rúddá formáltam, amit 12 egyenlő darabra vágtam.
  • Minden egyes darabot további három részre osztottam, amiket kisujjnyi vastagra sodortam, majd hármas copffonással összefontam, végeit jól összenyomtam.
  • Amikor elkészült mind a 12 copfocska, újabb 15-20 percig kelesztettem.
  • Végül sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam a copfocskákat, és hideg (!) sütőbe téve, 180 fokon kb. 55 percen át sütöttem őket. (Bő, forró olajban 3-4 perc alatt is meg lehet sütni.)
  • Langyosan, zúzott fokhagymával vagy apróra vágott metélőhagymával, sóval, borssal ízesített tejfölbe mártogatva a legfinomabb.


Tegnap volt Advent első vasárnapja. Tavaly mézeskalács adventi koszorúnk volt, idén kicsit a természetből merítettünk ihletet, és készítettünk a gyerekekkel adventi koszorúkat. Tudom, hogy sokkal-sokkal szebb koszorúkat lehet látni, mégis nekünk ezek a koszorúk a legszebbek, mivel szemünk láttára készültek, lettek egyre szebbek, és nyerték el végső formájukat! Minden kedves látogatómnak békés, boldog adventi időszakot, kellemes, sikeres, örömteli előkészületeket, várakozást kívánok!






A koszorúnak vesszőből font koszorú az alapja, amire került szárított narancskarika, fahéjrudak, csillagánizs, és egy régi ajtódíszről csipkebogyók, ez a koszorú lett kis családunk ünnepi koszorúja, és ezen került meggyújtásra tegnap az első gyertya.





Ezt a koszorút anyukámék kapták ajándékba, fonott szalmakoszorú alapra kerültek a mindenféle termések, tobozok és mécsesek, amiket végül ezüst festékkel fújtunk le. (Nekem ez tetszik a legjobban :)







Ennek a rendhagyó koszorúnak Levendulalány nyomán papír-gurigából készült virágok képezik az alapját, amikre aztán mindenféle termés és persze mécses került. (Eredetileg ajtókoszorúnak indult, innen a szín, de aztán menet közben megláttuk az adventi koszorút, és nálunk ez lett belőle. Szerintem ez is jól sikerült, ma már a munkahelyemen egy kis dohányozóasztal központi dísze.)

péntek, november 25, 2011

Almás narancsos sajtkoktél

Hangzatos neve ellenére egyszerű almás-narancsos-sajtos saláta, bár egyszerűsége mellett nagyon finom is. A legnagyobb munkát a narancs megpucolása és filézése jelenti, egyébként pillanatok (na jó, percek) alatt elkészíthető. A két almából és két narancsból, plusz sajtból 4, a képeken látható pohár lett tele. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 kis tubus majonéz (70 g)
  • 2 dl tejföl
  • só, cukor, citromlé
  • 2 alma
  • 2 narancs
  • 15 dkg sajt
  • a díszítéshez:
  • narancsgerezdek, salátalevél, reszelt sajt


  • A majonézt és a tejfölt összekevertem, ízesítettem pici sóval, cukorral és citromlével.
  • Az almákat meghámoztam, apró kockákra vágtam, és belekevertem az öntetbe.
  • A narancsokat megpucoltam, cikkekre szedtem, és a hártyákat eltávolítva, a narancshúst apróra vágva szintén az öntethez adtam.
  • Végül a sajtot is apró kockákra vágtam, és hozzáadtam a salátához.
  • Poharakba szedtem, díszítettem salátalevéllel és sajtból kiszúrt csillagokkal. (Díszíthetjük úgy is, hogy a poharat salátalevelekkel kibéleljük, ebbe szedjük a salátát, majd narancsgerezdekkel és reszelt sajttal díszítjük a tetejét.)

kedd, november 22, 2011

Ropogós diós-kókuszos keksz fehér csokoládéval

Levendulalánynál láttam meg, még októberben. És azóta motoszkált a fejemben, hogy ezt a kekszet meg kellene sütni, bár őszintén szólva nálunk nem igazán szokott keksz készülni, nem is tudom, miért. Most végre minden összejött, és elkészült. Az eredeti receptnél abbahagyhatatlan, leírhatatlan sikerű és bűnösen finom jelzőket kapott ez a kis keksz, és azt kell mondjam, egytől-egyig igaz valamennyi. Ha szeretitek a diót, a kókuszt és a fehér csokit (és ki ne szeretné), akkor feltétlenül süssétek meg, nagyon-nagyon finom. A gyerekek az első kóstolás után megkérdezték, hogy "anya, ugye nem csak ennyi van", nem sokkal később jött a kérdés, hogy "anya, ugye van még, mondd, hogy igen". Apa - aki mellesleg nagy piskótarajongó - szó nélkül, de jártában-keltében egy-egy kekszet bekapva szintén folyamatosan eszegette. A recept teljesen megegyezik az eredetivel, bár a diót késes aprítóval majdnem darált dióvá morzsáltam, úgyhogy diódarabokat nemigen lehet találni a kekszekben. És valószínűleg egy picit több sütőpor is került bele, így sikerült elérni ezt a keksz és csók közötti állapotot. Levendulalány, ezúton is köszönet a receptért, családi kedvenc lett. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók kb. 80 darabhoz:
  • 12 dkg dió
  • 10 dkg fehér csokoládé
  • 8,5 dkg kókuszreszelék
  • 18 dkg finomliszt
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 15 dkg Rama margarin
  • 13 dkg kristálycukor
  • 1 tojás


  • A margarint és a kristálycukrot a tojással együtt egy nagyobb tálban habosra, krémesre kevertem.
  • Rászitáltam a sütőporral összeforgatott lisztet, hozzáadtam a kókuszreszeléket, és kézzel elkezdtem összegyúrni, összeállítani a tésztát.
  • Hozzáadtam a darabolt (nálam szinte darált) diót és a szintén apróra darabolt fehér csokoládét is, és készre gyúrtam a tésztát.
  • A tésztából jó féldiónyi golyókat gömbölyítettem, amiket sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam, egymástól 2-3 centi távolságra, hogy legyen helyük a terjeszkedésre.
  • Előmelegített, 180 fokos sütőben 12-15 perc alatt készre sütöttem őket (nem hagytam nagyon megsülni, amikor kezdett barnulni a szélük, kivettem őket).

Aprópecsenye pikáns mártásban

Még vasárnap készült, ebéd gyanánt. Finom, szaftos husi, intenzíven érződik rajta a füstölt íz, meg persze a hagymák és legfőképp a vörösbor íze. Nagyon finom lett, még a kis kétévesem is jóízűen falatozta, pedig ő nem a jó étvágyáról híres. :) Ezt a pikáns mártásos pecsenyét tálalhatjuk pl. makarónival vagy galuskával, de jól illik hozzá a burgonyapüré (mint nálunk) vagy a párolt rizs is. Sok sikert hozzá!


Hozzávalók:
  • 1 kg sertéshús (lehet comb, lapocka, tarja)
  • 20 dkg füstölt szalonna
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 4 evőkanál paradicsompüré
  • 1/2 liter száraz vörösbor
  • 8 cikk fokhagyma
  • só, bors, majoránna


  • A szalonnát nagyobb falatokra vágtam, és kisütöttem. (Mivel most is sikerült jó húsos szalonnát kapni, ezért egy pici olajjal pótoltam a zsírját.)
  • Megtisztítottam a vörös- és fokhagymát, majd előbbit vékony szeletekre vágva a szalonnához adtam, és jól megpároltam.
  • Belekerült a fokhagyma, majoránna, só, bors, és átsütöttem benne a paradicsompürét is.
  • Ekkor került bele a kisujjnyi csíkokra vágott hús.
  • Jól összekevertem, kicsit pirítottam, majd felöntöttem a borral.
  • Fedő alatt, kis lángon puhára pároltam, és már tálaltam is.